A WC olaj egy kevéssé ismert, olaj alapú háztartási cikk, melyet általában környezetbarát összetevőkkel készítenek. Műanyag flakon csomagolása porlasztófejjel van ellátva.
Használata: A WC használat gyakoriságától függően 1-3 napi rendszerességgel a WC kagyló belsejébe permetezzük, ahol az vékony, illatos olajfilmet képez. Ez a réteg egy-két nap alatt kopik le, addig nem engedi lerakódni a vízkövet és a vizelet maradékát, valamint akadályozza a mikroorganizmusok elszaporodását. Rendszeres használata esetén a WC könnyebben tisztán tartható és kellemes illatú lesz. Többféle forgalmazótól és illattal kapható a környezetbarát termék boltokban.
A mosódiófa, vagy szappanfa (Sapindus mukorossi) szubtrópusi növény, Délkelet-Ázsiában terem. A fa 2,5-3 centiméter átmérőjű diótermését, a mosódiót Nepál, Pakisztán, India és Indonézia területén évszázadok óta használják mosásra. A mosódiófa termését az érést követően összegyűjtik, kiszárítják és kimagozzák.
A mosódió hatóanyaga a szaponin, mely 13-14%-os koncentrációban található meg a dió héjában. A szárított héjat kell a mosandó ruhák közé helyezni. A szaponin vízzel érintkezve kioldódik a mosódióból, ezért a víz mérsékelten habzani kezd. Úgy hat, mint a szappan. Jelentős tisztítóerővel rendelkezik, jól oldja a hétköznapi szennyeződéseket, emellett a kellemetlen szagokat is kiveszi. Nem roncsolja a textíliák anyagát. Megbízhatóan működik 30-tól 95 C fokos mosási hőmérsékletig.
Környezetbarát, 100%-ban lebomló anyag. Allergiások és a különféle bőrbetegségekben szenvedők is használhatják, mert nem okoz bőrirritációt. Nem tartalmaz foszfátokat és egyéb szintetikus anyagokat.
Egy adag ruha mosásához 4-8 fél dióhéj szükséges, melyek 3-4 alkalommal is felhasználhatók, ezért nagyon gazdaságos mosószernek számít. A diókat vászon zsákban a mosógépben a ruhák közé kell tenni. Jó zsíroldó hatásfokkal rendelkezik, ezért képes eltávolítani a hétköznapi szennyeződéseket (ételfoltok, enyhébb zsírfoltok, stb.). A fehér ruhák mosásakor érdemes fehérítőszert adagolni mellé. Komolyabb foltok esetében folttisztítószer használata ajánlott. Lágyítja a vizet, így a ruhák puhábbak is lesznek, lúgossága miatt azonban a 100%-os gyapjú és a hernyóselyem anyagú ruhadarabok mosásához nem ajánlott.
A tisztítószerek kategóriájában a marketing-kommunikáció valóságos ámokfutást visz véghez. Elhiteti velünk, hogy akkor vagyunk biztonságban, ha minden tiszta, steril és ragyogó. Hogy a fertőtlenítés egészséges. Ennek nagyjából az ellenkezője igazolódott be, lásd higiénia hipotézis. Ezen felül bizonyossá vált, hogy a tisztítószerek gőzének rendszeres belélegzése 70%-kal növeli az asztma kialakulásának kockázatát.
A tisztítószerekkel kapcsolatban is igaz, amit a természeteskozmetikumokról mondtunk: ha van környezetbarát, kíméletes és olcsó alternatíva, miért ne használnánk azt.
A természetes tisztítószerek néhány terméke: szódabikarbóna, mosószóda, citromsav, nátrium-perkarbonát, bórax, mosóparfüm, mosódió, mosogatószerek, mosópor, folttisztító, öblítők, univerzális tisztító, WC olaj, folyékony szappan, illatmentes termékcsalád.
Mindennapi életünkben naponta több ezer vegyi anyaggal találkozunk, melyek hatását, illetve együttes használatuk esetén kombinált hatásukat alig ismerjük. Az elővigyázatosság elvét a kozmetikumokkal kapcsolatban is érdemes betartani, azaz attól, hogy valami nem bizonyítottan káros, még érdemes fenntartásokkal kezelni. Különösen akkor, ha léteznek olcsóbb, környezetbarát és az emberi egészségre ismereteink szerint nem káros alternatív termékek.
Ne bízzunk a termékeken szereplő „hipoallergén”, „bőrgyógyászok által tesztelt”, „természetes”, „bio”, „érzékeny bőrre” feliratokban. Inkább keressük meg a várt hatás természetes hatóanyagát. Erre példa a hidratáló hatás, melynek egyik egyszerű hatóanyaga a tiszta növényi olaj (pl. mandula, jojoba, avokádó, oliva). Ezek az olajok a környezetbarát termék, vagy bio boltokban eredeti tiszta formájukban is kaphatók, miért ne használnánk hát úgy őket.
A természetes kozmetikumok néhány terméke: növényi szappanok, krémek, növényi olajok, samponok, babaápoló termékek, testápolók, lábápolók, maszkok, fogápolók
Egy átlagos ember naponta 10 000 szintetikus vegyi anyaggal találkozik.
Az általunk használt vegyszerek, hormonok és egyéb mesterséges anyagok egy része a mezőgazdasági művelés, a nem megfelelő hulladék-elhelyezés, vagy a szennyvízkezelés során a talajból, a felszín alatti és a felszíni vizekből bekerül a természetes anyagkörforgásba, és ezáltal élelmiszereinkbe.
Egyes vegyi anyagok képesek a környezeti koncentrációjuk sokszorosa arányában felhalmozódni az élő szervezetekben, ez a bioakkumuláció.
A XX. század súlyos vegyi szennyezéseinek története mutatja, hogy ha elkezdünk használni veszélyes anyagokat, technológiákat, azt tökéletesen soha nem tudjuk ellenőrzésünk alatt tartani. A környezeti biztonság alapja tehát az ilyen anyagok, gyártási folyamatok kiiktatása lehet. Saját életünkben a helyes megközelítés szintén az lehet, ha a veszélyes, vagy akár ismeretlen hatású vegyi anyagokat elkerüljük, száműzzük háztartásunkból. Lehetőleg azt használjuk, amiről tudjuk, hogy nem káros.
