A közlekedés energiaszükségletünk és háztartási kiadásaink jelentős részét teszi ki. A gyalogos, a kerékpáros és a tömegközlekedés sok szempontból kényelmesebb, mint az autós, mégis nehezen tesszük le autóinkat. Ennek oka jelentős részben a megszokás: nehezen állunk át másfajta szokásokra, időbeosztásra, illetve újfajta szervezési feladatokra. A motorizáció térnyerésének van azért egy mélyen meghúzódó oka is, nevezetesen a kialakult struktúrák problémája, lásd strukturális kérdések.
A közlekedési módokról röviden:
-15 Autós közlekedés: Rendkívül drága, különösen, ha hozzászámítjuk az autók éves szervizköltségeit és értékvesztését. Ezek együtt egy átlag-kategóriás autónál 3-500 000 Ft között lehetnek. Nem beszélve a hitelre vásárolt autókról, melyek többsége esetében valószínűleg levezethető, hogy – nem napi használat esetén – olcsóbb lett volna a taxi arra a néhány évre. Az autó használat sok esetben nehezen magyarázható észérvekkel, ilyenkor a birtoklás, a kényelem és a bármikor rendelkezésre állás a meghatározó okok autóink fenntartásában.
-16 Kerékpár: Bár hazánkban a kerékpáros közlekedés még kevésbé népszerű, mint sok nyugat-európai országban, azért a trendek nálunk is bíztatóak. Lassan kialakul egy kerékpáros szubkultúra a maga jellemző értékeivel, szokásaival és ikonikus eszközeivel, mint pl. a gyors, keskeny és könnyű futár-kerékpár, a külföldről behozott régi, megbízható és olcsó felújított kerékpárok, vagy a kényelmes cruiserek. Városainkban a kerékpáros közlekedés teljesen ésszerű és kényelmes alternatívája az autós közlekedésnek.
-17 Tömegközlekedés: Bár környezetbarát, sajnos viszonylag drága. Az autós közlekedéssel összehasonlítva, ha az autó nem magas fogyasztású, akkor két utazó esetén az autós közlekedés már versenyképes a jegyáras tömegközlekedéssel, beleértve a városi autóbuszt és a vonatközlekedést. Ebbe természetesen nem számítjuk be az autó egész éves járulékos költségeit, csak a konkrét utazás üzemanyag-költségét. Ezen a helyzeten valószínűleg a városi autós közlekedés adóztatásával (dugódíj) és a tömegközlekedés további támogatásával lehetne javítani.
-18 Gyalogos közlekedés: A kialakult struktúrák miatt a kizárólagos gyalogos közlekedés lehetősége erősen korlátozott, hiszen lakóhelyünktől életünk számos más színtere távol esik. Ugyanakkor a leginkább gondtalan és felszabadult módja a városi közlekedésnek.

témakör: energia és környezet