Az újrahasznosítás általában anyagában való újrahasznosítást jelent, azaz a szelektíven gyűjtött, anyagában különválogatott hulladékot valamilyen módon kezelik és alkalmassá teszik másodnyersanyagnak. A másodnyersanyagok gyártásra való előkészítése általában lényegesen kevesebb energiát igényel, mint a nyersanyagok kitermelése és feldolgozása, ez tehát a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás környezeti haszna.
témakör: hulladék
A hulladékok szelektív gyűjtése az anyagában történő újrahasznosítást szolgálja. Az egynemű hulladékok (üveg, papír, műanyag, fém) ún. másodnyersanyagként felhasználhatók újra a gyártási folyamatokban, csökkentve a gyártás nyersanyag- igényét, ezáltal a természeti erőforrásainkra nehezedő nyomást. Ez a folyamat az újrahasznosítás.
A szelektív gyűjtés mikéntjét itt most nem részletezzük, a „mit igen – mit nem” kérdéséről mindenki tájékozódhat a konténereken elhelyezett matricákról, vagy egyéb tájékoztató anyagokból.
A másodnyersanyagok gyártásra való előkészítése általában lényegesen kevesebb energiát igényel, mint a nyersanyagok kitermelése és feldolgozása, ez tehát a szelektív gyűjtés környezeti haszna. Tekintettel kell lennünk ugyanakkor arra, hogy az újrahasznosítás csupán a fontossági lista közepén helyezkedik el, azaz elsősorban igyekezzünk elkerülni a hulladékok keletkezését. Így csak azt a hulladékot kell szelektíven gyűjtenünk, aminek a keletkezését nem tudtuk megelőzni.
Az iskolai szelektív gyűjtő versenyek üzenete környezeti szempontból kifogásolható, hiszen a mennyiségi szemlélet miatt hulladék-vásárlásra ösztönzi a gyerekeket (PET palack, fémdobozos üdítő). Törekedjünk tehát a megelőzésre!
témakör: hulladék
