A biológiai sokféleség, vagy idegen szóval biodiverzitás az élővilág változatossága, fajgazdagsága, illetve fajokon belüli változatossága. A változatosság jelentősége, hogy lehetővé teszi az alkalmazkodást a változó életkörülményekhez, így a sokféleség egyfajta tartalék az élővilágban. A biológiai sokféleség csökken, ahogyan fajok halnak ki. A kihalás folyamata és következményei azért is kiszámíthatatlanok, mert minden egyes faj valamilyen szerepet tölt be (pl. ragadozó, vagy táplálék) az ökológiai rendszer szövedékében, így eltűnésével más fajokra is hatással van.
A biológiai sokféleség egyik legjelentősebb veszélyeztető tényezője az élőhelyek feldarabolódása, megszűnése az emberi tevékenységek és területhasználat hatására. Ezért is jelent komoly veszélyt a természetre a nagyüzemi mezőgazdaság területhasználata, amely a fajok többsége számára élhetetlen környezetet teremt hatalmas egybefüggő területeken.
témakör: táplálkozás, élelmiszer
Más cikkek hasonló témában:
Amikor élelmiszert vásárolunk, naponta döntéseket hozunk. E döntésektől függ, hogy a termelés milyen formáit támogatjuk. A legtöbb esetben elfogadjuk a legegyszerűbb és legolcsóbb lehetőségeket, kínálatot, áruházakban vásárolunk jórészt ismeretlen eredetű termékeket. Ezzel általában a nagyüzemi mezőgazdaságot és élelmiszeripart támogatjuk, hozzájárulva a környezetromboló tevékenységek fennmaradásához, terjedéséhez. Lásd talajerózió, nagyüzemi mezőgazdaság, humusz.
Ráadásul az élelmiszeripar által előállított termékek többsége számos adalékanyagot, mesterséges anyagot tartalmaz, melyek szervezetünkre gyakorolt hatásai, vagy azok együttes hatása alig ismert.
Vásárlóként tehát minden nap szavazunk. Ha nem mindig a kényelmünk a legfontosabb szempont, akkor hozhatunk tudatos fogyasztói döntéseket. Ilyenkor fő szempontjaink lehetnek a környezetbarát jelleg, a helyi termékek fogyasztása, a kevés csomagolási hulladék, vagy az egészséges, megbízható beltartalom.
témakör: táplálkozás, élelmiszer
Más cikkek hasonló témában:
Fogyasztói döntéseinkkel naponta hatással vagyunk környezetünkre, bolygónk állapotára.
A kereskedelem napjainkra jelentős mértékben összpontosult, az élelmiszer nagy részét is áruházakban vásároljuk meg. Az áruházak folyamatos, nagytételű áruellátást igényelnek, ezt az igényt főleg a mezőgazdasági nagyüzemek tudják kiszolgálni. Az ott megvásárolt termékek jelentős részét nem is hazánkban állítják elő, hiszen a szállítás lehetővé teszi, hogy a Föld bármely pontjáról rövid idő alatt hozzánk érkezzen bármilyen áru.
A kereskedelemben ma már szinte nem létezik szezonalitás. Egész évben kínálnak minden terméket, hiszen a fogyasztók elvárják, hogy a nagyáruházakban bármit bármikor megkapjanak.
Ez a vásárlási mintázat a nagyüzemi mezőgazdaságnak kedvez, kiszorítva a piacról a kisléptékű élelmiszer-előállítást, a kistermelőket. A nagyüzemi termelésnek ugyanakkor jelentős környezeti terhei vannak. Mindennapi fogyasztási döntéseink tehát nagyrészt meghatározzák azt, hogy milyen termelési módok nyernek teret az élelmiszer-előállításban. Ezáltal arra is hatással vagyunk, hogy az élelmiszer-előállítás hogyan használja majd a hazai termőföldet, valamint milyen következménye lesz annak a környezetre és az élővilágra.
témakör: táplálkozás, élelmiszer
Más cikkek hasonló témában:
