Az izzadás kellemetlen hatásainak enyhítésére két lehetőség áll rendelkezésünkre, melyeket a közbeszédben gyakran összemosunk. Ha csak annyi haszna van ennek a szócikknek, hogy többen megértik a kettő közötti különbséget, már megérte:
-21 A dezodor a szaghatás megszüntetésére szolgál, kétféle módon. Egyrészt gátolja a verejték bakteriális bomlását, erjedését (ettől a bomlástól szagos a verejték), másrészt illatanyagaival elfedi a kellemetlen szagokat. Fontos ugyanakkor, hogy nem akadályozza meg a verejtékmirigyek termelését, tehát nem csökkenti az izzadás mértékét;
-22 Az izzadás gátló szerek teljesen más módon működnek. Hatóanyagaik (pl. alumínium sók) által csökkentik, vagy teljesen meggátolják a mirigyek kifelé termelését, amellett, hogy illatanyagokat is tartalmaznak.
És innen indul a vita: okozhat-e mellrákot az izzadásgátlás?
A tudományos igényű vizsgálatok nem találtak összefüggést az izzadásgátló anyagok használata és a mellrák kialakulása között (a mobiltelefon káros hatása sem bizonyított, és sokáig a dohányzás sem okozott függőséget – amíg nem jött egy komoly, az iparágat megrengető botrány). De vegyük úgy, hogy nem okoz. Aki már használt izzadásgátlót, tapasztalta, hogy egy makacsul tapadó, száraz felületet hoz létre a hónalj felületén, amely akár másnap is kitart, ha nem távolítjuk el gondosan szappannal.
Az izzadás természetes folyamat, fiziológiánk része. Aki úgy gondolja, hogy a verejtékmirigyek működésének meggátlása normális, az használja nyugodtan továbbra is. Sőt, lehet már kérni botox kezelést, amely néhány hónapra megszünteti a mirigyek idegi ingerlését, és alkalmazott módszer a verejtékmirigyek kimetszése is. Öregapáink biztos felpofoztak volna ezért.
Akik pedig azt gondolják, hogy testünk működése jól van kitalálva, azok használjanak dezodort, zuhanyozzanak gyakrabban.
És még egy tipp: meg lehet próbálni a végére járni annak, hogy mitől van valakinek fokozott izzadása. Az okok megtalálása mindig hasznosabb, mint a kétes hatású tüneti kezelés.

témakör: vegyszermentes háztartás