hulladék-megelőzés címkéhez tartozó bejegyzések

ökológiai lábnyom

2014.07.02.  ÖKO-Woodoo

Az ökológiai lábnyom fogalom egy mérőszámot takar, amely megmutatja, hogy életmódunk kiszolgálására mekkora biológiailag termékeny területre van szükség. A mutató alkalmazásakor összehasonlítják a számított, virtuálisan használt területet a ténylegesen rendelkezésre álló területtel.

A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. A lábnyom-számítás figyelembe veszi azt, hogy szén alapú (fosszilis energia) fogyasztásunkat mekkora terület elnyelő-képessége képes ellensúlyozni, igényünket legelő- és erdőterületekre, halászati és szántó területekre, valamint beépített területekre. Mindezek összesítéséből számítják ki életmódunk teljes területigényét. Az ökológiai lábnyom számítható egyes emberekre, vagy azok csoportjára, országokra, vagy akár földrészekre. Segítségével megállapíthatjuk, milyen mértékben használjuk túl Földünk természeti erőforrásait.

Az ökológiai lábnyom kapcsán figyelembe kell vennünk azt is, hogy Földünk különböző térségeinek eltérő a biológiai kapacitása, vagyis eltartó-képessége is. Az egyes földrészek lakosságának eltérő életmódja sokszoros különbséget is mutathat, mint ahogyan látjuk azt Afrika és Észak Amerika esetében.

A 2010 évi közlés alapján ízelítőt adunk az adatokból:

Snap_2014.07.04_18h35m56s_001

Forrás: http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/footprint_data_and_results/

A mutatót kritizálók azt hozzák fel ellene, hogy nem kellően pontos, számos tényezőt nem vesz figyelembe. Jelentősége mégis abban rejlik, hogy egy nagyon egyszerűen értelmezhető szimbólummal ábrázolja életmódunk viszonylagos területigényét. Megmutatja, hogy erőforrás-használatunk világátlagban és különösen a fejlett gazdaságú országokban nem fenntartható, mivel lényegesen több területet igényel, mint amennyi – a biológiai kapacitást is figyelembe véve – rendelkezésünkre áll.

 

élelmiszer-hulladék

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Az élelmiszer azon része, melyet nem fogyasztunk el, hanem hulladékként a szemétgyűjtőkben végzi. A megvásárolt élelmiszer kidobása mellett élelmiszer-hulladék keletkezik az élelmiszer-előállítás folyamatában is. Az EU-ban átlagosan évente egy fő 180 kg élelmiszer hulladékot termelt, míg meglepő módon ez a szám hazánkban 200 kg. Az Egyesült Államokban egy tanulmány szerint az élelmiszer 14-15%-a felbontatlanul kerül kidobásra.
Az élelmiszer-hulladék óriási pazarlást jelent. Mindamellett az élelmiszer előállítása általában környezetterheléssel is jár, tehát a felesleges élelmiszer előállításával feleslegesen terheltük környezetünket, természeti erőforrásainkat.
Az élelmiszer-hulladék elkerülése érdekében kerüljük az impulzusvásárlást, hiszen olyankor nagyobb eséllyel veszünk meg felesleges árukat, használjunk bevásárló listát, figyeljünk a lejárati időkre és csak annyit vásároljunk, amennyit biztonsággal elfogyasztunk!

témakör: táplálkozás, élelmiszer

hulladékkezelés az EU-ban

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Az Eurostat 2012. évi jelentéséből jól látható, hogy a tagállamok között számottevő különbségek vannak a hulladékkezelés tekintetében. A különbségek nagyrészt az eltérő technológiai fejlettséggel függnek össze, mert az alacsony lerakási arány általában a magas égetéssel és magas újrahasznosítási aránnyal jár együtt.
Az EU 15-ök között több ország van, melyek a hulladék 40-50%-át égetik, ilyen pl. Belgium, Dánia, Németország, Hollandia, Svédország. Ezekben az országokban a lerakás szinte nem létezik, 0-3% közötti részesedéssel bír, míg a később csatlakozott kelet-közép-európai országokban magas a lerakás aránya (70-90%) és alacsony az égetésé, valamint az újrahasznosításé. Hazánk a két véglet között helyezkedik el, az arányok: lerakás 69%, égetés 10%, újrahasznosítás 18%, komposztálás 4% (kerekített adatok).
A keletkező lakossági hulladékok mennyisége tekintetében a nyugat-európai országok nem állnak jól, átlagosan 600 kg/fő/év mennyiséggel hozzávetőleg másfélszer annyi hulladékot termelnek, mint a később csatlakozott országok.

témakör: hulladék

hulladék-lerakás

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Élénken él még emlékeinkben a települések határában található, füstölgő, büdös és rendezetlen szemétlerakók képe. A korszerű hulladéklerakók alsó szigeteléssel vannak ellátva, amely nem engedi a talajba szivárogni a nedvességet, hatalmas gépekkel tömörítik, rézsűs oldallal magasra építik, majd ha megtelt, kívülről fákkal telepítik be. Az elhelyezés tehát már nem jelent veszélyt a környezetre, viszont szó szerint hulladék hegyeket hozunk létre. Az ilyen lerakóknak a legnagyobb hátránya valószínűleg a területfoglalás.
A lerakásnak van környezeti előnye az égetetéssel szemben. Egy lerakó építése igen költséges, és ezeket a költségeket a szennyezők, azaz a szemét tulajdonosai fizetik meg szemétdíj formájában. A költségviselő lakosság, vállalkozások és a települések tehát abban érdekeltek, hogy egy lerakó minél később teljen meg, ezért a hulladék- megelőzés az érdekükben áll.
Főszabályként természetesen leszögezhetjük, hogy csak azt a hulladékot szabad lerakni, amelynek kezelésére más, környezetbarát megoldást nem találtunk.

témakör: hulladék

hulladék-égetés, termikus hasznosítás

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

A hulladék-égetés egy konfliktus gerjesztő téma. Bár az energianyerés hulladékból ésszerű megoldásnak tűnik, energetikai szempontból könnyű mellé érveket sorakoztatni, környezeti szempontból több kérdést vet fel. A termikus hasznosítás technológiáival (égetés, pirolízis, elgázosítás) itt most nem foglalkozunk, az meglehetősen speciális szakterület és a kérdés nem elsősorban technológiai. A hulladék és környezet szócikkben tárgyaljuk azt, hogy a hulladékban Földünk elhasznált erőforrásai testesülnek meg, és vándorolnak a szeméttelepekre. A hulladék termikus hasznosításának fő problémája véleményünk szerint az, hogy érdeke a minél több hulladék keletkezése. Egy égetőművet „etetni” kell, ezért a hulladék kialakulásának megelőzésében az égetésre alapuló hulladékgazdálkodás ellenérdekelt, nem úgy, mint a lerakásra alapuló rendszerek.
Az csak egy következő kérdés, hogy mennyire hihetünk a felszerelt szűrők hatásfokában, illetve, hogy az esetleges anyagi érdekek csábítanának-e üzemeltetőket a nem előírásszerű működtetésre. A veszélyes anyagok és üzemek esetében az ilyen „emberi” tényezővel mindig érdemes számolni. Az is tény, hogy a lakosság többsége nem szívesen lakna egy hulladékégető szomszédságában. A környezeti biztonság egyébként relatív fogalom, melyben az idő fontos tényező. Bár egy idő után pl. kiderült, hogy az égetőművek komoly dioxin-kibocsátással működnek, azért ha ezen ismeretek előtt kérdezzük az üzemeltetőket, biztosan azt a választ kaptuk volna, hogy nincs számottevő kockázata a működésnek. Ami ma biztonságos, arról holnap kiderülhet, hogy mégsem. A technológiai veszélyek és az ismereteink tehát versenyt futnak egymással, ezért jobb, ha minél kevésbé ártjuk bele magunkat veszélyes technológiák használatába.
Hozzá kell tegyük ugyanakkor, hogy több EU tagállamban (Belgium, Dánia, Németország, Hollandia, Svédország) a hulladékoknak hozzávetőleg 40-50%-át égetéssel ártalmatlanítják*, tehát nem mondhatjuk, hogy ez a technológia ne volna jelent Európában.

témakör: hulladék

újrahasználat

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Újrahasználatról beszélünk, amikor egy terméket eredeti formájában, átalakítás nélkül használunk újra ahelyett, hogy kidobnánk. Az újrahasználat vonatkozhat csomagolásokra (üveg, papír, műanyag), vagy használati tárgyakra is, melyeket a tulajdonosa már nem kíván használni és azt átadja másoknak. Az újrahasználatra, újraelosztó rendszerekre vannak példák szerte a világban, az ilyen központok ruházatot, könyveket, műszaki cikkeket, bútorokat és egyéb használati tárgyakat közvetítenek a rászorulók számára, vagy értékesítenek alacsony áron.
Az újrahasználatra egyszerű hazai példa a visszaváltható üveg, mely napjainkra nagyrészt kiszorult az ital-piacról. Sajnos ezen tendencia megfordítására nem látszik valódi jogalkotói akarat.

témakör: hulladék

hulladék csökkentés

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

lásd hulladék-megelőzés

témakör: hulladék

hulladék-megelőzés

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

A hulladék-megelőzés a boltban kezdődik. Mágikus kérdése: valóban szükségem van rá?
Fogyasztói társadalomban élünk, identitásunk meghatározó része az, hogy miket vásárolunk. A vásárlás pszichológiai szükségletté vált, jutalom, pótcselekvés és szabadidős tevékenység. Ebből a mélységből kell elindulnunk felfelé, a józan ész segítségével tárgyilagosan ránézni vásárlási szokásainkra.
Ma számtalan elektromos eszközzel vesszük körül magunkat, a felesleges termékek bajnokai lehetnek az elektromos konzervnyitó, az elektromos hővel lágyító palack-prés, vagy a pici ventillátoros körömlakk-szárító. Eszközök, melyek olyan egyszerű emberi tevékenységeket bonyolítanak meg, tesznek drágává és környezetterhelővé, mint pl. egy pet-palack lábbal való kilapítása.
Vásárlásaink jelentős része impulzusvásárlás, azaz a boltban valami megtetszik és megvesszük. Ez elég biztos módja a felesleges dolgok halmozásának, ami egyenesen vezet a hulladékká váláshoz. Egyszerűbben fogalmazva hulladékot vásárlunk, bár tény, hogy a vásárlás pillanatában kielégíti bizonyos szükségleteinket.
Ebből a csapdából kiszabadulni jó érzés. A javaslatok egy része már igazi klasszikus:
-14 használjunk bevásárló listát, melyre otthon összeírjuk ami elfogyott, vagy valóban szükséges (pl. Ó, a cica formájú ventillátoros körömlakk szárító – felírom);
-15 részesítsük előnyben a betétdíjas csomagolásokat;
-16 kerüljük a túlcsomagolt termékeket, pl. több rétegű kombinált (tetra pack) csomagolás helyett vásároljunk zacskós tejet, üveges italt;
-17 csak olyan elektromos eszközöket vásároljunk meg, amelyekre valóban szükség van;
-18 tartós, jó minőségű termékeket vásároljunk;
-19 ha valami elromlott, próbáljuk meg javítani, vagy javíttatni;
-20 amire nincs szükségünk, de még használható, azt próbáljuk meg valakinek odaadni, vagy gyűjtő-szervezetnek átadni;
-21 a szerves hulladékot komposztáljuk;
-22 ajándékozzunk saját készítésű, egyszerű dolgokat, ne személytelen fogyasztási cikkeket;
-23 a Karácsony ne a vásárlásról szóljon;
-24 az autó megosztása közösségen, szomszédságon belül (car sharing);
-25 gépközösség – közösen üzemeltetett kisgépek (fűnyíró, barkácsgépek);

témakör: hulladék

hulladék és környezet

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

A hulladék problémáról legtöbbünknek a szeméthegyek és a zöld felületeken elhagyott, illegálisan lerakott szemét jut eszébe. A hulladékkal ugyanakkor ettől komolyabb problémák is vannak. Mindenféle termék és minden hulladék bizonyos mennyiségű nyersanyagot és energiát testesít meg, aminek a felhasználásával azt elkészítették. Amikor valami hulladékká válik, akkor ezt az anyag- és energia-tartalmat is kidobjuk a termékkel, csomagolással együtt. Ilyen módon Földünk több millió év alatt felhalmozódott erőforrásait lassan, egy egyirányú folyamattal kihordjuk a szeméttelepre, míg a gyártás és szállítás minden szakaszában terheljük környezetünket. A hulladék tehát elpazarolt anyag, energia, pénz és környezetterhelés.
További problémát jelentenek a toxikus és veszélyes hulladékok, melyek nem megfelelő elhelyezés esetén valóban konkrét veszélyt jelentenek az élővilágra, vagy az emberi egészségre.

témakör: hulladék