Az Eurostat 2012. évi jelentéséből jól látható, hogy a tagállamok között számottevő különbségek vannak a hulladékkezelés tekintetében. A különbségek nagyrészt az eltérő technológiai fejlettséggel függnek össze, mert az alacsony lerakási arány általában a magas égetéssel és magas újrahasznosítási aránnyal jár együtt.
Az EU 15-ök között több ország van, melyek a hulladék 40-50%-át égetik, ilyen pl. Belgium, Dánia, Németország, Hollandia, Svédország. Ezekben az országokban a lerakás szinte nem létezik, 0-3% közötti részesedéssel bír, míg a később csatlakozott kelet-közép-európai országokban magas a lerakás aránya (70-90%) és alacsony az égetésé, valamint az újrahasznosításé. Hazánk a két véglet között helyezkedik el, az arányok: lerakás 69%, égetés 10%, újrahasznosítás 18%, komposztálás 4% (kerekített adatok).
A keletkező lakossági hulladékok mennyisége tekintetében a nyugat-európai országok nem állnak jól, átlagosan 600 kg/fő/év mennyiséggel hozzávetőleg másfélszer annyi hulladékot termelnek, mint a később csatlakozott országok.
témakör: hulladék
Más cikkek hasonló témában:
Élénken él még emlékeinkben a települések határában található, füstölgő, büdös és rendezetlen szemétlerakók képe. A korszerű hulladéklerakók alsó szigeteléssel vannak ellátva, amely nem engedi a talajba szivárogni a nedvességet, hatalmas gépekkel tömörítik, rézsűs oldallal magasra építik, majd ha megtelt, kívülről fákkal telepítik be. Az elhelyezés tehát már nem jelent veszélyt a környezetre, viszont szó szerint hulladék hegyeket hozunk létre. Az ilyen lerakóknak a legnagyobb hátránya valószínűleg a területfoglalás.
A lerakásnak van környezeti előnye az égetetéssel szemben. Egy lerakó építése igen költséges, és ezeket a költségeket a szennyezők, azaz a szemét tulajdonosai fizetik meg szemétdíj formájában. A költségviselő lakosság, vállalkozások és a települések tehát abban érdekeltek, hogy egy lerakó minél később teljen meg, ezért a hulladék- megelőzés az érdekükben áll.
Főszabályként természetesen leszögezhetjük, hogy csak azt a hulladékot szabad lerakni, amelynek kezelésére más, környezetbarát megoldást nem találtunk.
témakör: hulladék
Más cikkek hasonló témában:
A hulladék-égetés egy konfliktus gerjesztő téma. Bár az energianyerés hulladékból ésszerű megoldásnak tűnik, energetikai szempontból könnyű mellé érveket sorakoztatni, környezeti szempontból több kérdést vet fel. A termikus hasznosítás technológiáival (égetés, pirolízis, elgázosítás) itt most nem foglalkozunk, az meglehetősen speciális szakterület és a kérdés nem elsősorban technológiai. A hulladék és környezet szócikkben tárgyaljuk azt, hogy a hulladékban Földünk elhasznált erőforrásai testesülnek meg, és vándorolnak a szeméttelepekre. A hulladék termikus hasznosításának fő problémája véleményünk szerint az, hogy érdeke a minél több hulladék keletkezése. Egy égetőművet „etetni” kell, ezért a hulladék kialakulásának megelőzésében az égetésre alapuló hulladékgazdálkodás ellenérdekelt, nem úgy, mint a lerakásra alapuló rendszerek.
Az csak egy következő kérdés, hogy mennyire hihetünk a felszerelt szűrők hatásfokában, illetve, hogy az esetleges anyagi érdekek csábítanának-e üzemeltetőket a nem előírásszerű működtetésre. A veszélyes anyagok és üzemek esetében az ilyen „emberi” tényezővel mindig érdemes számolni. Az is tény, hogy a lakosság többsége nem szívesen lakna egy hulladékégető szomszédságában. A környezeti biztonság egyébként relatív fogalom, melyben az idő fontos tényező. Bár egy idő után pl. kiderült, hogy az égetőművek komoly dioxin-kibocsátással működnek, azért ha ezen ismeretek előtt kérdezzük az üzemeltetőket, biztosan azt a választ kaptuk volna, hogy nincs számottevő kockázata a működésnek. Ami ma biztonságos, arról holnap kiderülhet, hogy mégsem. A technológiai veszélyek és az ismereteink tehát versenyt futnak egymással, ezért jobb, ha minél kevésbé ártjuk bele magunkat veszélyes technológiák használatába.
Hozzá kell tegyük ugyanakkor, hogy több EU tagállamban (Belgium, Dánia, Németország, Hollandia, Svédország) a hulladékoknak hozzávetőleg 40-50%-át égetéssel ártalmatlanítják*, tehát nem mondhatjuk, hogy ez a technológia ne volna jelent Európában.
témakör: hulladék
Más cikkek hasonló témában:
