A marketingre nem létezik egységes definíció. Tágabb értelemben olyan vállalati tevékenység, amely elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, valamint azok árait, bemutatja azt a fogyasztóknak, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a fogyasztókat.
Fenntarthatósági szempontból a marketing káros, mivel legtöbb esetben korábban nem létező fogyasztói igényeket generál, valamint a fogyasztói társadalom és az anyagias értékrend egyik fő mozgatója. Számos eszköze manipulatív, csúsztatásokra és nehezen tudatosuló befolyásolásra épít, kihasználva az emberi pszichéről szerzett ismereteket.
A marketing kifinomult technikáival segít eladni mindent, amire nincs is szükségünk, illetve ami nem egészséges, vagy nem hasznos számunkra.
témakör: tudatos vásárlás
Más cikkek hasonló témában:
A fogyasztói társadalom olyan társadalmi berendezkedésre utal, melynek fő célja és motivációja a javak vásárlása, fogyasztása. Ebben az értékrendben az önmegvalósítás egyik fő eszköze a fogyasztás, a személyes identitásunkat az határozza meg, hogy mit fogyasztunk. Önértékelésünk és társadalmi megbecsülésünk is nagymértékben attól függ, hogy milyen fogyasztási cikkekkel vesszük magunkat körül.
témakör: táplálkozás, élelmiszer
Más cikkek hasonló témában:
A kifejezés a bolygó-szintű összekapcsoltságra utal, amit a kommunikáció és a közlekedés fejlődése tett lehetővé. A globalizáció megfigyelhető pénzügyi és gazdasági téren, de kulturális szempontból is.
Fenntarthatósági szempontból hatásai nem kedvezőek, mivel hozzájárulnak a tőke összpontosulásához, a gazdasági érdekcsoportok világszintű érdekérvényesítéséhez, az áruk világot behálózó szállításához, a világszintű kereskedelem kialakulásához. A globalizáció jellemzően összemossa a helyi kultúrákat, veszélyezteti a helyi gazdaságot és világszinten terjeszti a fogyasztói értékrendet, a fogyasztói társadalom mintázatait. Gazdasági szempontból a globalizáció fő veszélye, hogy a helyben előállított termékeknek a világ bármely más pontján előállított termékekkel kell versenyeznie. Ez azért igazságtalan, mert a máshonnan származó termékeket más munkabér-szintek, más környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb szabályok között állítják elő, ezért mások a versenyfeltételei.
témakör: táplálkozás, élelmiszer
Más cikkek hasonló témában:
Fogyasztói döntéseinkkel naponta hatással vagyunk környezetünkre, bolygónk állapotára.
A kereskedelem napjainkra jelentős mértékben összpontosult, az élelmiszer nagy részét is áruházakban vásároljuk meg. Az áruházak folyamatos, nagytételű áruellátást igényelnek, ezt az igényt főleg a mezőgazdasági nagyüzemek tudják kiszolgálni. Az ott megvásárolt termékek jelentős részét nem is hazánkban állítják elő, hiszen a szállítás lehetővé teszi, hogy a Föld bármely pontjáról rövid idő alatt hozzánk érkezzen bármilyen áru.
A kereskedelemben ma már szinte nem létezik szezonalitás. Egész évben kínálnak minden terméket, hiszen a fogyasztók elvárják, hogy a nagyáruházakban bármit bármikor megkapjanak.
Ez a vásárlási mintázat a nagyüzemi mezőgazdaságnak kedvez, kiszorítva a piacról a kisléptékű élelmiszer-előállítást, a kistermelőket. A nagyüzemi termelésnek ugyanakkor jelentős környezeti terhei vannak. Mindennapi fogyasztási döntéseink tehát nagyrészt meghatározzák azt, hogy milyen termelési módok nyernek teret az élelmiszer-előállításban. Ezáltal arra is hatással vagyunk, hogy az élelmiszer-előállítás hogyan használja majd a hazai termőföldet, valamint milyen következménye lesz annak a környezetre és az élővilágra.
témakör: táplálkozás, élelmiszer
Más cikkek hasonló témában:
Környezeti szempontból előnyös, ha elromlott használati tárgyainkat nem dobjuk ki automatikusan, hanem megjavítjuk, vagy megjavíttatjuk. Így nem kell újabb környezeti terhelés mellett legyártani és odaszállítani számunkra a következő készüléket, ruhaneműt. A javítás, mint szakma az „eldobó” társadalomban sajnos kiveszőfélben van. A legtöbb településen azért még dolgoznak ilyen szakemberek és zöld civil szervezetek időről időre összegyűjtik az ilyen műhelyek elérhetőségeit.
Hollandiában például néhány évvel ezelőtt indult a Repair Cafe, azaz Javító Kávézó mozgalom. Ma már Hollandia-szerte harminc Repair Cafe üzemel heti vagy havi rendszerességgel a legkülönfélébb helyeken: kávézóban, tornateremben, művelődési házban. Az önkéntes javító-szakemberek között van nyugdíjas, munkanélküli, de magánvállalkozó mester is, aki alkalmanként néhány órás munkával szeretne segíteni a közösségnek. Ők azok, akik a modern fogyasztói társadalomban gyakran a pálya szélére kerülnek, ám a javító kávézókban valóságos hősként tisztelik őket. A foglalkozásuk egyszersmind a hobbijuk, tehát a javító kávézóban olyasmivel foglalkoznak, amit amúgy is nagyon élveznek, de ott hatalmas erkölcsi elismerést is kapnak érte.
témakör: hulladék
Más cikkek hasonló témában:
