A humusz a talaj felső rétege, a szerves anyagokat tartalmazó termőréteg. Nem egy vegyület, azaz nincs kémiai képlete és meghatározott szerkezete, hanem vegyületek keveréke. Minél nagyobb a talaj humusztartalma, annál nagyobb a termékenysége.
A talajban jelenlevő, vagy a talajba került szerves anyagok az ott élő mikroorganizmusok és szervetlen anyagok hatására fokozatosan lebomlanak: ez a folyamat a mineralizáció, amely során a bonyolultabb szerves anyagokból egyszerűbb szerves anyagok, majd a növények számára felvehető anyagok (H2O, CO2, kationok és anionok) jönnek létre. A lebomlás során keletkező egyszerűbb szerves anyagok a talajban levő szerves és szervetlen katalizátorok hatására képesek újra szintetizálódni. A talaj humuszkészletét a talajba jutó szerves anyag humuszosodása, valamint a humusz ásványosodásának dinamikus egyensúlya határozza meg*.
A szántóföldi, nagyüzemi mezőgazdaság a talaj rendszeres bolygatásával, tömörítésével, eróziójával és vegyszerezésével nagyrészt eltünteti a talajéletet és feléli a talajok humusz- tartalmát. Napjaink mezőgazdasági gyakorlatának egyik legjelentősebb veszélye a talaj termőrétegének a kimerítése, lásd talaj-csúcs.
témakör: táplálkozás, élelmiszer
Más cikkek hasonló témában:
A talajerózió a talaj csapadékvíz, vagy öntözés által kiváltott eróziója. Az erózió szűkebb értelemben a csapadékvíz, tágabb értelemben a víz és a jég, általános értelemben minden felszíni erő felszínt pusztító munkája. A szél pusztító munkáját deflációnak nevezzük.
A talajerózió során a talaj anyaga elmosódik, csökken a talaj tápanyag- és humusztartalma, romlik a talajszerkezet, ezáltal jelentősen csökken a talaj termőképessége. Szélsőséges esetben a talaj teljesen el is pusztulhat, a felszínen pedig a terméketlen alapkőzet marad hátra.
Klasszikus értelemben a felszínen lefolyó csapadékvíz erózióját nevezték talajeróziónak, de kutatások bizonyították, hogy az esőcseppek felszíni becsapódása és a talajban szivárgó víz oldó hatása is okoz szerkezetrombolást, illetve anyagveszteséget, ezáltal csökkenve a talaj termőképességét. Hatásának elsősorban a növényzettel nem borított talajfelület van kitéve, amit a domborzati viszonyok (például meredek lejtők) fokoznak.
témakör: táplálkozás, élelmiszer
Más cikkek hasonló témában:
A talajélet a talajban lezajló élettani folyamatok összessége.
A jó állapotú talaj a biológiai sokféleség szempontjából nagyon fontos élettér, hiszen mind tömegét, mind fajgazdagságát tekintve több élőlényt találunk a felszín alatt, mint a felszín felett. A talajban nagy tömegben élnek baktériumok és gombák, valamint sok más élőlény. A talajélet a humuszképződés szempontjából meghatározó, a termő réteget a talaj élő tömege hozza létre.
Amíg egy természetes erdei talajban 30-35 tonna élő anyagot találunk, addig egy szántóföldi talajban mindössze 2-4 tonnát. Ez is mutatja a szántóföldi gazdálkodásnak az élő szervezetekre gyakorolt káros hatását.
témakör: táplálkozás, élelmiszer
Más cikkek hasonló témában:
