Életünk minden területén jellemző szerkezetek alakultak ki, ilyen a településszerkezet, a kereskedelem és a fogyasztás szerkezete, az ezt kiszolgáló termelés-szerkezet, a foglalkoztatás, vagy az oktatás mintázatai. Ezek a szerkezetek nagymértékben meghatározzák életmódunkat, például jellegzetességeiknél fogva közlekedési igényt generálnak. A szétterülő városszerkezet a nagy távolságok miatt; a nagyáruházak és a túlzott fogyasztás szintén a távolságok és a nagy vásárolt árumennyiségek miatt; a nagyüzemi termelés a teherszállítás által; a foglalkoztatás és az oktatás szintén azért, mert munkahelyünk és az iskolák már jellemzően távol vannak lakóhelyünktől. Ezek a szerkezeti kérdések egymással összefüggésben vannak, mondhatni a struktúrák fogva tartják egymást. Egyet-egyet nem tudunk közülük megváltoztatni, mert a többi szerkezeti adottság visszahúzza a működést a régi kerékvágásba. Nem véletlenül mondják, hogy minden rendszerre jellemző egy bizonyos működés, egy adott szerkezettől nem várhatunk el lényegileg különböző eredményt.
Ha a környezetpolitikában sikereket szeretnénk elérni, akkor a tüneti kezelések irányából érdemes elmozdulnunk a strukturális válaszok, a szerkezetek átalakítása felé.
témakör: energia és környezet
Más cikkek hasonló témában:
A passzív ház technológia lényege olyan épületek létrehozása, melyek nem, vagy csak minimális mértékben igényel kiegészítő fűtést. Ezek az épületek nagyon jó szigetelést kapnak és nyílászáróik is légtömörséget biztosítanak. A légtömörség azt jelenti, hogy nem szelel a levegő ellenőrizetlenül az ajtók, ablakok résein. Az így készült házak rendkívül kevés energiát igényelnek, a megfelelő hőmérsékletet tudják tartani a beeső napsugárzás melegével, valamint a bent lakó emberek, a háztartási gépek és a sütés-főzés hulladék hőjéből. Definíció szerint akkor passzív ház egy épület, ha csupán a benne cserélt levegő igényel ráfűtést, vagy hűtést. A légtömörség miatt a friss levegő biztosítására az épületek folyamatos szellőztetést igényelnek, melyet hőcserélővel oldanak meg, hogy a benti elhasznált levegő hője elő tudja melegíteni a bejövő hűvös friss levegőt. Az előmelegítés, vagy előhűtés érdekében a szellőző csövek általában a földbe fektetve is vezetnek egy darabon.
A passzív ház nem természetes építési mód, mivel általában sok beton és polisztirol szigetelőanyag felhasználásával készül, illetve a szellőzést is gépészettel oldják meg. A felhasznált építőanyagok saját energiatartalma viszonylag magas, ami környezeti szempontból nem előnyös. Az épület energetikai tulajdonságai miatt azonban az üzemeltetése igen környezetbarát.
Az európai trendeket mutatja, hogy Belgiumban 2014-től, Dániában 2015-től csak passzív házakat lehet építeni. Angliában 2016-tól csak ún. zéró karbon, azaz nulla CO2-kibocsátású házak építhetők. Frankfurtot a szakmában a passzívház fővárosaként emlegetik, a város már korábban elkötelezte magát a passzívház szabvány mellett, itt középületek jelenleg is csak passzív technológiával épülhetnek*.
témakör: energia és környezet
Más cikkek hasonló témában:
