Megújuló, környezetbarát és CO2-semleges alternatív üzemanyagként emlegetik gyakran a bio üzemanyagokat, ám a valóság ettől árnyaltabb.
Az ilyen iparilag előállított termékek esetében kérdéses lehet az energiamérleg (befektetett és kinyerhető energia), a CO2-mérleg, és ami talán mindkettőnél fontosabb, az alapanyag-előállítás élővilágra gyakorolt hatásai. Ezen a felületen nem szeretnénk állást foglalni a bio üzemanyagok energiamérlege tekintetében, mivel az egyes számítások gyakran egymásnak ellentmondanak, de fontos megjegyezni, hogy számos forrás szerint vannak olyan bio üzemanyagok, amelyek előállítása több energiát igényel, mint amennyi a termékből kinyerhető energia. Az energia-mérleg megállapításánál egyébként gyakori hiba, hogy nem veszik figyelembe egy termék előállításának virtuális energiaszükségletét, azt, hogy a teljes életciklus alatt felhasznált anyagok, gépek és más erőforrások maguk is mennyi energiát testesítenek meg.
Tanulmányok szerint egyes üzemanyag-típusok (pl, repce alapú biodízel és kukorica alapú bioetanol) előállítása több üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásával jár, mint amennyit a hagyományos fosszilis alapú üzemanyagok kiváltásával megspórolunk.
Több bio üzemanyag-fajta is a hagyományos motorhajtóanyagoknál magasabb környezeti terhelést mutat olyan indikátorok esetében, mint pl. a műtrágya túlzott mértékű használata, az ökológiai toxicitás, vagy a nyári szmog lehetősége. Ezek alapján bioetanolok esetében csak a fa- és a savó alapú bio-üzemanyagok összetett környezeti hatása volt alacsonyabb a fosszilis benzinénél, míg a biodízelek esetében csak a használt sütőolaj bizonyult környezetbarátabb megoldásnak a hagyományos gázolajnál.
A bio üzemanyagok tárgyilagos megítélését nehezíti, hogy óriási üzleti lehetőségről van szó, hiszen a motorizáció üzemanyaggal való ellátása sajnos az egyik legbiztosabb üzlet. A pénz mozgásba lendíti a lobby-érdekeket és gyakran orientálja a vizsgálatok eredményeit, valamint a szakmapolitikai döntéshozatalt.
A bio üzemanyagok környezeti szempontból akkor tekinthetőek kedvező alternatívának, ha
-11 energia- és CO2-mérlegük a teljes életciklus tekintetében egyértelműen pozitív;
-12 ha termesztésük ökológiai szempontból nem jár negatív hatással a korábbi területhasználati módokhoz viszonyítva (növényborítás, biológiai sokféleség, vízháztartás, mikroklimatikus hatás);
-13 a használat célja és eredménye bizonyítottan társadalmi szempontból előnyösebb a megelőző használatnál;
-14 a hasznosítás nem okoz hátrányt bizonyos társadalmi csoportoknak, pl. nem növeli meg az alapvető élelmiszerek árait
Megújuló, környezetbarát és CO2-semleges alternatív üzemanyagként emlegetik gyakran a bio üzemanyagokat, ám a valóság ettől árnyaltabb.
Az ilyen iparilag előállított termékek esetében kérdéses lehet az energiamérleg (befektetett és kinyerhető energia), a CO2-mérleg, és ami talán mindkettőnél fontosabb, az alapanyag-előállítás élővilágra gyakorolt hatásai. Ezen a felületen nem szeretnénk állást foglalni a bio üzemanyagok energiamérlege tekintetében, mivel az egyes számítások gyakran egymásnak ellentmondanak, de fontos megjegyezni, hogy számos forrás szerint vannak olyan bio üzemanyagok, amelyek előállítása több energiát igényel, mint amennyi a termékből kinyerhető energia. Az energia-mérleg megállapításánál egyébként gyakori hiba, hogy nem veszik figyelembe egy termék előállításának virtuális energiaszükségletét, azt, hogy a teljes életciklus alatt felhasznált anyagok, gépek és más erőforrások maguk is mennyi energiát testesítenek meg.
Tanulmányok szerint egyes üzemanyag-típusok (pl, repce alapú biodízel és kukorica alapú bioetanol) előállítása több üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásával jár, mint amennyit a hagyományos fosszilis alapú üzemanyagok kiváltásával megspórolunk.
Több bio üzemanyag-fajta is a hagyományos motorhajtóanyagoknál magasabb környezeti terhelést mutat olyan indikátorok esetében, mint pl. a műtrágya túlzott mértékű használata, az ökológiai toxicitás, vagy a nyári szmog lehetősége. Ezek alapján bioetanolok esetében csak a fa- és a savó alapú bio-üzemanyagok összetett környezeti hatása volt alacsonyabb a fosszilis benzinénél, míg a biodízelek esetében csak a használt sütőolaj bizonyult környezetbarátabb megoldásnak a hagyományos gázolajnál.
A bio üzemanyagok tárgyilagos megítélését nehezíti, hogy óriási üzleti lehetőségről van szó, hiszen a motorizáció üzemanyaggal való ellátása sajnos az egyik legbiztosabb üzlet. A pénz mozgásba lendíti a lobby-érdekeket és gyakran orientálja a vizsgálatok eredményeit, valamint a szakmapolitikai döntéshozatalt.
A bio üzemanyagok környezeti szempontból akkor tekinthetőek kedvező alternatívának, ha
-11 energia- és CO2-mérlegük a teljes életciklus tekintetében egyértelműen pozitív;
-12 ha termesztésük ökológiai szempontból nem jár negatív hatással a korábbi területhasználati módokhoz viszonyítva (növényborítás, biológiai sokféleség, vízháztartás, mikroklimatikus hatás);
-13 a használat célja és eredménye bizonyítottan társadalmi szempontból előnyösebb a megelőző használatnál;
-14 a hasznosítás nem okoz hátrányt bizonyos társadalmi csoportoknak, pl. nem növeli meg az alapvető élelmiszerek árait
A passzív ház technológia lényege olyan épületek létrehozása, melyek nem, vagy csak minimális mértékben igényel kiegészítő fűtést. Ezek az épületek nagyon jó szigetelést kapnak és nyílászáróik is légtömörséget biztosítanak. A légtömörség azt jelenti, hogy nem szelel a levegő ellenőrizetlenül az ajtók, ablakok résein. Az így készült házak rendkívül kevés energiát igényelnek, a megfelelő hőmérsékletet tudják tartani a beeső napsugárzás melegével, valamint a bent lakó emberek, a háztartási gépek és a sütés-főzés hulladék hőjéből. Definíció szerint akkor passzív ház egy épület, ha csupán a benne cserélt levegő igényel ráfűtést, vagy hűtést. A légtömörség miatt a friss levegő biztosítására az épületek folyamatos szellőztetést igényelnek, melyet hőcserélővel oldanak meg, hogy a benti elhasznált levegő hője elő tudja melegíteni a bejövő hűvös friss levegőt. Az előmelegítés, vagy előhűtés érdekében a szellőző csövek általában a földbe fektetve is vezetnek egy darabon.
A passzív ház nem természetes építési mód, mivel általában sok beton és polisztirol szigetelőanyag felhasználásával készül, illetve a szellőzést is gépészettel oldják meg. A felhasznált építőanyagok saját energiatartalma viszonylag magas, ami környezeti szempontból nem előnyös. Az épület energetikai tulajdonságai miatt azonban az üzemeltetése igen környezetbarát.
Az európai trendeket mutatja, hogy Belgiumban 2014-től, Dániában 2015-től csak passzív házakat lehet építeni. Angliában 2016-tól csak ún. zéró karbon, azaz nulla CO2-kibocsátású házak építhetők. Frankfurtot a szakmában a passzívház fővárosaként emlegetik, a város már korábban elkötelezte magát a passzívház szabvány mellett, itt középületek jelenleg is csak passzív technológiával épülhetnek*.