Környezeti szempontból vizsgálva az atomenergia erősen vitatható technológia. Bár pártolói szerint nem szennyez, a veszély, amit a nukleáris technológia magában hordoz, nehezen hasonlítható össze másfajta környezeti kibocsátásokkal. Mennyi másfajta szennyezéssel ér fel vajon, ha egy országrész lakhatatlanná válik? Kifejezhető-e pénzben az emberi egészségkárosodás, a korai halálesetek, vagy a genetikai mutáció, a születési rendellenességek?
Az atomenergia soha nem lesz teljesen biztonságos, sőt, a híresztelésekkel ellentétben nem is olcsó. A működtetése egy lehatárolt időszakban lehet olcsó, de ha a teljes életciklus költségeit nézzük, akkor igen költséges termelési mód (lásd atomtemető).
Az atomenergia másik komoly hátránya, ha pl. a paksi bővítést nézzük, hogy elvonja a forrásokat ésszerűbb, környezetbarát alternatíváktól, mint az energiahatékonyság növelése, vagy a megújuló energia hasznosítása. Ha a termelési oldalt hatalmas mértékben bővítjük, kevés a motiváció az energiahatékonyságra. Energiagazdálkodás szempontjából a jövő sokkal inkább az intelligens megoldások felé mutat, mintsem a gigantikus és környezeti szempontból veszélyes nagyberuházások, kapacitásbővítések felé.
témakör: energia és környezet
Más cikkek hasonló témában:
Az energiahatékonyság értelmezhető az energiatermelés oldalán (egységnyi energia-hordozó felhasználásával mennyi energiát nyerünk ki), illetve a fogyasztói oldalon is (egységnyi terméket, vagy szolgáltatást, pl. lakásban meleget, vagy világítást mennyi energiával állítunk elő). Értelmezhető országos szinten is, azaz egységnyi bruttó hazai terméket (GDP-t), mennyi energia felhasználásával állít elő egy ország gazdasága.
Szükségleteink és igényeink kiszolgálására környezeti szempontból az energiahatékonyság az egyik legjobb megoldás, hiszen valójában nem energiára van szükségünk, hanem melegre, fényre, élelmiszerre, mobilitásra. Ha ezeket a szükségleteket alacsonyabb energiafogyasztással is ki tudjuk szolgálni, akkor ésszerű úgy tennünk.
Az energiahatékonyság hazánkban nem kap kellő figyelmet és támogatást, a hangsúly jelenleg is az energiatermelési oldal fejlesztésén van, lásd Paks bővítése. Holott az igényeket úgy is ki lehet szolgálni, ha a felhasználás hatékonyságát növeljük. Ha az energiahatékonyságba fektetnénk ezermilliárd forintnyi összegeket, valószínűleg nem volna szükség további erőműfejlesztésekre, kaphatnánk viszont egy hatékony és versenyképes gazdaságot, valamint alacsony energiaigényű háztartásokat.
Az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeknek kiterjedt szakirodalma van, számos területen többszörös megtakarítás volna elérhető a leghatékonyabb megoldások alkalmazásával.
témakör: energia és környezet
Más cikkek hasonló témában:
Főzzünk lehetőség szerint fedő használatával, így 50%-kal kevesebb energiára van
szükség. A kukta szintén hatékony főzőedény, ráadásul gyorsabban főz, mint a
hagyományos edények. A légkeveréses edények is igen hatékony eszközök. Ha a víz
felforrt, vegyük lejjebb a lángot, vagy a főzőlapot, a főzéshez nem szükséges, hogy
lobogva forrjon a víz. A gázláng ne érjen túl az edény szélén, mert az alig hasznosul a
főzésben. Használjuk ki a sütés és főzés maradék hőjét, zárjuk el hamarabb a gázt,
főzőlapot, az edényben még lassan tovább fő az étel.
Ha tehetjük, jó időben főzzünk a szabadban üstházban, bográcsban. Üstházban
nagyobb mennyiségű ételt is elkészíthetünk egy láda hulladék fával, száraz gallyakkal,
kukoricacsutkával.
Ha a zöldséget nem főzzük, hanem pároljuk, az kevesebb energiát használ és
egészségesebb is.
Ismerkedjünk a nyers étkezéssel, a nyers konyha receptjeivel, mert a nyers táplálkozás
élettani hatásai igen pozitívak. Így a konyhánk energiafelhasználása is nagymértékben
csökkenhet.
témakör: energia és környezet
Más cikkek hasonló témában:
Hűtőgép vásárlásakor ellenőrizzük az ajtó tömítését, csak tökéletes tömítés esetén
vásároljuk meg a készüléket. Az ajtó tökéletes záródását rendszeresen ellenőrizzük, a
záródó felületeket tartsuk tisztán. Elhelyezéskor ügyeljünk arra, hogy ne legyen a
közelben fűtőtest és ne kapjon a hűtő direkt napfényt. A hátfalnál hagyjunk nagyobb
rést, hogy a hőcserélő le tudja adni a meleget. A hőcserélő rácsot rendszeresen
portalanítsuk, hogy hatékonyan tudjon működni.
A hűtő ajtaját rövid időre nyissuk ki, ne a nyitott ajtónál kezdjünk el gondolkodni, hogy
mit szeretnénk kivenni. Ne tegyünk a hűtőbe meleg ételt, azt előbb hagyjuk lehűlni. A
meleg, párolgó étel és a gyakori, hosszú nyitogatás felgyorsítja a jegesedést. Ha
néhány mm-nél vastagabb jégréteg alakul ki a hűtőfelületen, olvasszuk le, mert a jég
szigetel és rontja a hűtő hatásfokát, annak többet kell hűtenie. A hűtőfokozatot a
szükséges mértékre állítsuk be, ne hűtsük túl az élelmiszert feleslegesen. A rácsos
polcokat ne takarjuk le teljesen élelmiszerrel, biztosítsuk a megfelelő légáramlást a
polcok között. A mélyhűtött élelmiszert érdemes a hűtőben felolvasztani.
témakör: energia és környezet
Más cikkek hasonló témában:
Az alacsony jövedelem és az alacsony energiahatékonyság gyakran kéz a kézben jár,
mivel az alacsony jövedelműek nem engedhetik meg maguknak a hatékony
berendezések beszerzését, a lakások utólagos hőszigetelését, vagy energiahatékony
épületek építését, vásárlását. Ilyen módon a kis jövedelmű réteg energiacsapdába
kerül, azaz a kiadásain belüli nagyarányú energiaköltségektől nem képes szabadulni.
témakör: energia és környezet
Más cikkek hasonló témában:
