Az üvegházhatás elnevezés onnan ered, hogy a jelenség földi méretekben hasonló jelenség, mint amilyen az üvegházak felmelegedése.
A Napból érkező rövid hullámhosszú, nagy energiájú sugárzás melegíti a Föld felszínét, majd ez a meleg nagy hullámhosszú hősugárzás formájában hagyja el a földfelszínt. A hő űrbe való kisugárzását egyebek között az üvegházhatású gázok gátolják, mert azok gázrészecskéi nagyobb mértékben verik vissza a hősugarakat. Ez a hő-visszaverés az oka az üvegházhatásnak. Hasonló hatás érvényesül akkor, ha éjszaka felhős az ég és a hőmérséklet nem hűl le olyan mértékben, mint tiszta égbolt esetén.
Az elmúlt évezredek során jól megfigyelhető volt a párhuzamosság a légköri CO2 koncentráció és az átlag hőmérséklet között. Mára tudományos egyetértés alakult ki arról, hogy az üvegházhatást elsősorban emberi tevékenység okozza üvegház-hatású gázok egyre növekvő kibocsátásával. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik legjelentősebb forrása a fosszilis tüzelőanyagok, azon belül is elsősorban a kőolaj alapú üzemanyagok eltüzelése, használata. Jelentős kibocsátást jelent még a mocsarak és tőzegmoha-lápok lecsapolását követő felgyorsult rothadási folyamatok metán- kibocsátása, valamint az ún. ’permafrost’, azaz állandóan fagyott területek (pl. Szibériában) felmelegedés hatására történő lassú olvadása és metán-kibocsátása. További nagy kockázat a tengerek elszennyezése és annak hatására az algák pusztulása, ugyanis a tengeri algák hatalmas tömege nagyon jelentős CO2 elnyelő közeg.
Az üvegházhatást tartják az éghajlatváltozás legfontosabb okának.
A legfontosabb üvegházhatású gázok a CO2, a metán, a CFC-k és a dinitrogén-oxid. Ezen gázok üvegházhatásának erősségét a CO2-hoz szokták viszonyítani, ez alapján
– a CO2 1-szeres;
– a metán 20-25-szörös;
– a CFC-k 15 000-szeres;
és a dinitrogén-oxid 230-szoros erősségű üvegházhatású gáz.
Az újrahasznosítás általában anyagában való újrahasznosítást jelent, azaz a szelektíven gyűjtött, anyagában különválogatott hulladékot valamilyen módon kezelik és alkalmassá teszik másodnyersanyagnak. A másodnyersanyagok gyártásra való előkészítése általában lényegesen kevesebb energiát igényel, mint a nyersanyagok kitermelése és feldolgozása, ez tehát a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás környezeti haszna.
Életünk minden területén jellemző szerkezetek alakultak ki, ilyen a településszerkezet, a kereskedelem és a fogyasztás szerkezete, az ezt kiszolgáló termelés-szerkezet, a foglalkoztatás, vagy az oktatás mintázatai. Ezek a szerkezetek nagymértékben meghatározzák életmódunkat, például jellegzetességeiknél fogva közlekedési igényt generálnak. A szétterülő városszerkezet a nagy távolságok miatt; a nagyáruházak és a túlzott fogyasztás szintén a távolságok és a nagy vásárolt árumennyiségek miatt; a nagyüzemi termelés a teherszállítás által; a foglalkoztatás és az oktatás szintén azért, mert munkahelyünk és az iskolák már jellemzően távol vannak lakóhelyünktől. Ezek a szerkezeti kérdések egymással összefüggésben vannak, mondhatni a struktúrák fogva tartják egymást. Egyet-egyet nem tudunk közülük megváltoztatni, mert a többi szerkezeti adottság visszahúzza a működést a régi kerékvágásba. Nem véletlenül mondják, hogy minden rendszerre jellemző egy bizonyos működés, egy adott szerkezettől nem várhatunk el lényegileg különböző eredményt.
Ha a környezetpolitikában sikereket szeretnénk elérni, akkor a tüneti kezelések irányából érdemes elmozdulnunk a strukturális válaszok, a szerkezetek átalakítása felé.
A közlekedés energiaszükségletünk és háztartási kiadásaink jelentős részét teszi ki. A gyalogos, a kerékpáros és a tömegközlekedés sok szempontból kényelmesebb, mint az autós, mégis nehezen tesszük le autóinkat. Ennek oka jelentős részben a megszokás: nehezen állunk át másfajta szokásokra, időbeosztásra, illetve újfajta szervezési feladatokra. A motorizáció térnyerésének van azért egy mélyen meghúzódó oka is, nevezetesen a kialakult struktúrák problémája, lásd strukturális kérdések.
A közlekedési módokról röviden:
-15 Autós közlekedés: Rendkívül drága, különösen, ha hozzászámítjuk az autók éves szervizköltségeit és értékvesztését. Ezek együtt egy átlag-kategóriás autónál 3-500 000 Ft között lehetnek. Nem beszélve a hitelre vásárolt autókról, melyek többsége esetében valószínűleg levezethető, hogy – nem napi használat esetén – olcsóbb lett volna a taxi arra a néhány évre. Az autó használat sok esetben nehezen magyarázható észérvekkel, ilyenkor a birtoklás, a kényelem és a bármikor rendelkezésre állás a meghatározó okok autóink fenntartásában.
-16 Kerékpár: Bár hazánkban a kerékpáros közlekedés még kevésbé népszerű, mint sok nyugat-európai országban, azért a trendek nálunk is bíztatóak. Lassan kialakul egy kerékpáros szubkultúra a maga jellemző értékeivel, szokásaival és ikonikus eszközeivel, mint pl. a gyors, keskeny és könnyű futár-kerékpár, a külföldről behozott régi, megbízható és olcsó felújított kerékpárok, vagy a kényelmes cruiserek. Városainkban a kerékpáros közlekedés teljesen ésszerű és kényelmes alternatívája az autós közlekedésnek.
-17 Tömegközlekedés: Bár környezetbarát, sajnos viszonylag drága. Az autós közlekedéssel összehasonlítva, ha az autó nem magas fogyasztású, akkor két utazó esetén az autós közlekedés már versenyképes a jegyáras tömegközlekedéssel, beleértve a városi autóbuszt és a vonatközlekedést. Ebbe természetesen nem számítjuk be az autó egész éves járulékos költségeit, csak a konkrét utazás üzemanyag-költségét. Ezen a helyzeten valószínűleg a városi autós közlekedés adóztatásával (dugódíj) és a tömegközlekedés további támogatásával lehetne javítani.
-18 Gyalogos közlekedés: A kialakult struktúrák miatt a kizárólagos gyalogos közlekedés lehetősége erősen korlátozott, hiszen lakóhelyünktől életünk számos más színtere távol esik. Ugyanakkor a leginkább gondtalan és felszabadult módja a városi közlekedésnek.
A LED fénykibocsátó dióda. Környezeti szempontból érdemes tudnunk, hogy rendkívül
alacsony a fogyasztása, takarékosabb és hosszabb életű, mint a takarékos kompakt
fénycsövek. Egy LED lámpa több 10 000 óra élettartamú lehet és egy 3 W
teljesítményű lámpa tökéletesen elegendő pl. egy olvasólámpába.
Használjunk helyi világítást, azaz ott világítsunk, ahol arra valóban szükségünk van –
olvasólámpával, étkezőasztal feletti világítással, konyhapult-világítással, éjjeli
lámpával.
Használjunk LED lámpákat azokban a világítótestekben, amelyekkel sokat világítunk.
Ezek fogyasztása csupán néhány watt.
Engedjük be a természetes fényt – sok esetben észre sem vesszük, hogy
befüggönyözve világítunk, kizárva a nappali világosságot.
A számítógépek energiagazdálkodási lehetőségeinek beállításánál állítsuk be, hogy
amikor nem használjuk, néhány perc elteltével kapcsolja le a monitort, majd valamivel
később kapcsoljon alvó állapotba
Hűtőgép vásárlásakor ellenőrizzük az ajtó tömítését, csak tökéletes tömítés esetén
vásároljuk meg a készüléket. Az ajtó tökéletes záródását rendszeresen ellenőrizzük, a
záródó felületeket tartsuk tisztán. Elhelyezéskor ügyeljünk arra, hogy ne legyen a
közelben fűtőtest és ne kapjon a hűtő direkt napfényt. A hátfalnál hagyjunk nagyobb
rést, hogy a hőcserélő le tudja adni a meleget. A hőcserélő rácsot rendszeresen
portalanítsuk, hogy hatékonyan tudjon működni.
A hűtő ajtaját rövid időre nyissuk ki, ne a nyitott ajtónál kezdjünk el gondolkodni, hogy
mit szeretnénk kivenni. Ne tegyünk a hűtőbe meleg ételt, azt előbb hagyjuk lehűlni. A
meleg, párolgó étel és a gyakori, hosszú nyitogatás felgyorsítja a jegesedést. Ha
néhány mm-nél vastagabb jégréteg alakul ki a hűtőfelületen, olvasszuk le, mert a jég
szigetel és rontja a hűtő hatásfokát, annak többet kell hűtenie. A hűtőfokozatot a
szükséges mértékre állítsuk be, ne hűtsük túl az élelmiszert feleslegesen. A rácsos
polcokat ne takarjuk le teljesen élelmiszerrel, biztosítsuk a megfelelő légáramlást a
polcok között. A mélyhűtött élelmiszert érdemes a hűtőben felolvasztani.
A kifejezés a háztartásokra vonatkozik. Egy háztartást akkor nevezünk
energiaszegénynek, ha jövedelmének több mint 10%-át költi energia-költségek
fedezésére. Ezen definíció alapján hazánkban a háztartások 80%-a energiaszegény. Az
angol kifejezés a fuel powerty.
Jelentősége az, hogy az energiaszegénység gyakran eredményez energiacsapdába
kerülést.
Az energiaszegénységet 3 fő okra vezetik vissza:
– alacsony jövedelem;
– magas energiaárak;
– a háztartások alacsony energiahatékonysága*.
Szivárgó energiának az elektromos készülékek készenléti (standby) üzemmódját
nevezzük. Bár ezen funkció fogyasztása csekély, mivel napi 24 órában folyamatosan
fogyaszt, egy átlagos magyar háztartásban a szivárgó energia kiteszi a teljes
energiafogyasztás 8%-át. Ez azt jelenti, hogy az éves energia-költségekből egy havi
díjat mindig a szivárgó energiára fizetünk ki.
Az éghajlatváltozást szokták globális felmelegedésként is emlegetni, ami egyrészt
megállja a helyét, mivel Földünk átlag-hőmérséklete a meteorológiai mérések
kezdetétől közel 1 fokkal emelkedett. Másrészt viszont az éghajlatváltozás egyes
területeken eredményezhet komoly lehűlést is, tehát csak általánosságban, Föld
méretekben beszélhetünk felmelegedésről.
Az éghajlatváltozás legvalószínűbb oka a légkörben halmozódó üvegházhatású gázok
növekvő koncentrációja, ami a fosszilis energia növekvő használatára vezethető
vissza.
Az éghajlatváltozás valószínű oka, hogy a kis mértékű hőmérséklet-növekedés
felborítja Földünk finoman hangolt éghajlati rendszerét, melyben minden mindennel
összefügg. Éghajlatunk egy végtelen összetevőkből álló rendszer, ezért változásának
pontos menetét lehetetlen megjósolni. Az éghajlatváltozás tehát minden térségben
más-más hatással járhat, illetve általában várható az időjárási szélsőségek
megszaporodása, ahogyan arra az elmúlt évtizedben is számos példát láthattunk.
Az éghajlatváltozás ellen úgy tehetünk, hogy csökkentjük fosszilis-energia-felhasználásunkat, amihez változtatnunk kell életmódunkon. Nem csak a közvetlen
energiafelhasználásunk számít (fűtés, közlekedés, áram felhasználás), hanem az
elfogyasztott termékekben megtestesülő energia és kibocsátás is. A fémtartalmú
termékek esetében pl. az ércek bányászata, a fémgyártás, megmunkálás és szállítás
környezeti terhei.
