A megtévesztő reklám az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület megfogalmazásában „Minden olyan reklám, amely bármilyen módon – beleértve a megjelenítését is – megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy ebből eredően a reklámozóéval azonos, illetve ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait sérti vagy sértheti”.
Vannak tehát reklámok, melyek tényszerűen téves, vagy alá nem támasztható információkat közölnek és így próbálják meggyőzni a vásárlókat. Alapvetően ezeket nevezzük megtévesztő reklámoknak. Ha kicsit elmélyülünk a reklámok kérdésében, megállapíthatjuk, hogy a megtévesztő reklám és a reklám-trükkök között nincs éles határvonal. Számos reklám erősen manipulatív módszereket használ, és jól látható, hogy a manipuláció és a téves információ gyakran alig választható el egymástól. Lásd reklám trükkök szócikkünket, azon belül a tudományoskodó reklámokat, vagy konkrét példaként a ’klinikailag tesztelt’ kifejezést.
A megtévesztő reklámok elleni civil fellépésnek immár komoly hagyományai vannak. Egyes civil szervezetek, mint a HUMUSZ, vagy a Tudatos Vásárlók Egyesülete időről időre az illetékes hatósághoz fordul annak érdekében, hogy az bizonyos megtévesztő reklámok közzétételét megtiltsa, illetve azok hirdetőit megbírságolja. Ezek a civil kezdeményezések már számos esetben sikerrel jártak.
A megtévesztés és a manipuláció határmezsgyéjén való szlalomozásra, ámokfutásra jó példákat találhatunk a www.tudatosvasarlo.hu weboldalon, ahol jól megalapozott és olvasmányos cikkek mutatják be a reklám-kommunikáció árnyoldalait.
Más cikkek hasonló témában:
A reklámipar trükkjei közül néhány meghatározó módszert emelnénk ki, melyekkel naponta találkozunk:
-0 Érzelmekre hatás. A kutatások alátámasztják, hogy az érzelmekre ható reklámok mélyebben hatnak, mint a logikusan felépített érvelés, meggyőzés. Az ilyen reklámok üzeneteit nem is szükséges teljesen értenünk, elegendő, hogy hatással van ránk pl. azáltal, hogy vonzó embereket szerepeltet.
-1 Tudomány. Számos reklám alapszik arra, hogy tudományos megalapozottsággal próbál meggyőzni. Ennek két fő technikája az idegen szavak, kifejezések tudományoskodó használata, valamint a szakember kinézetű emberek szerepeltetése – a fehér köpeny. Az idegen szavak használatának további szánalmas csúsztatása, hogy a cégek gyakran áltudományos fantázianeveket hoznak létre, melyeket levédetnek bizonyos összetevőkre. Ráadásul ezek az összetevők más konkurens termékekben is megtalálhatók, tehát a különlegesség sejtetése legtöbbször egy újabb csúsztatás.
A Danone példa: „Kevesen tudják, hogy a Bifidus ActiRegularis hatóanyaga ugyanaz, mint a Bifidus Essensis-é – csak az a név már marketing szempontból kezdett elfáradni, így kellett egy új. Ugyanezeknek az elnevezéseknek még lokális változatai is vannak. A Danone által lefoglalt DN 173 010 baktériumtörzset az Egyesült Királyságban Bifidus Digestivum néven, Amerikában Bifidus Regularis, Kanadában Bifidobacterium Lactis, Brazíliában DanRegularis néven forgalmazzák.”
-2 Tesztelés. A hitelesség látszatát kelti, általában már a tesztelésre való utalás is meggyőző erővel bír. A tesztelésre alapozott reklám sok sebből vérzik. Azon kívül, hogy a megjelenítés hatásvadász és túlzó (pl. fehérítő hatás), nem tudjuk, hogy ki hogyan tesztelt és nem tudjuk mi lett a tesz eredménye. Az ilyen reklámok a tudományosság paródiái. Ráadásul például a „klinikailag tesztelt” kifejezés olyan dologra utal, amely nélkül az adott termék forgalomba sem kerülhetne.
témakör: tudatos vásárlás
Más cikkek hasonló témában:
