Fogyasztói döntéseinkkel naponta hatással vagyunk környezetünkre, bolygónk állapotára.
A kereskedelem napjainkra jelentős mértékben összpontosult, az élelmiszer nagy részét is áruházakban vásároljuk meg. Az áruházak folyamatos, nagytételű áruellátást igényelnek, ezt az igényt főleg a mezőgazdasági nagyüzemek tudják kiszolgálni. Az ott megvásárolt termékek jelentős részét nem is hazánkban állítják elő, hiszen a szállítás lehetővé teszi, hogy a Föld bármely pontjáról rövid idő alatt hozzánk érkezzen bármilyen áru.
A kereskedelemben ma már szinte nem létezik szezonalitás. Egész évben kínálnak minden terméket, hiszen a fogyasztók elvárják, hogy a nagyáruházakban bármit bármikor megkapjanak.
Ez a vásárlási mintázat a nagyüzemi mezőgazdaságnak kedvez, kiszorítva a piacról a kisléptékű élelmiszer-előállítást, a kistermelőket. A nagyüzemi termelésnek ugyanakkor jelentős környezeti terhei vannak. Mindennapi fogyasztási döntéseink tehát nagyrészt meghatározzák azt, hogy milyen termelési módok nyernek teret az élelmiszer-előállításban. Ezáltal arra is hatással vagyunk, hogy az élelmiszer-előállítás hogyan használja majd a hazai termőföldet, valamint milyen következménye lesz annak a környezetre és az élővilágra.
témakör: táplálkozás, élelmiszer
Más cikkek hasonló témában:
A kifejezés beszédes, a ház körül végzett gazdálkodásra utal, mely általában kisléptékű, családi gazdálkodás szintű tevékenységeket foglal magában. Részei lehetnek a konyhakert, az állattartás, a gyümölcsös, illetve kisebb szántó-területek. A háztáji gazdálkodás napjainkban egyre kevésbé jellemző. Néhány évtizeddel ezelőtt természetes volt, hogy szinte minden háznál műveltek konyhakertet, tartottak állatot, így állítva elő a saját élelmiszer-fogyasztás jelentős részét. Mára sajnos még falun is ritka a konyhakert, az állattartás, a saját takarmány előállítása. Mind az egészséges táplálkozás, mind a jövedelem szempontjából fontos volna a háztáji gazdálkodás újbóli elterjedése hazánkban. A háztáji gazdálkodásnak számos előnye van, egyebek között
– egészséges, ismert összetételű élelmiszert biztosít;
– a jövedelem egy részét helyben tartja, mivel nem mindent a boltban kell megvennünk;
– az alkalmazott kézi módszerek és az állattartás jellege miatt a háztáji gazdálkodásban előállított termékek általában kevesebb energiát igényelnek, mint a nagyüzemi előállítás;
– arra ösztönöz, hogy természeti környezetünket – beleértve a termőföldet – jó állapotban tartsuk;
– segít megőrizni a hagyományos tudást állattartásról, növénytermesztésről és az egyes feldolgozási technikákról;
– segít életben tartani a munkamorált, melynek leromlása napjaink egyik legkomolyabb problémája.
témakör: táplálkozás, élelmiszer
Más cikkek hasonló témában:
