A tervezett elavulás arra a jelenségre utal, hogy a gyártók egyre inkább igyekeznek „kicentizni” termékeik élettartamát annak érdekében, hogy azok ne működjenek sokkal tovább a kötelező garanciaidőnél. Ily módon a fogyasztás magas szintje folyamatosan fenntartható, mivel időről időre új termékeket vagyunk kénytelenek vásárolni a régiek helyett. A régiek pedig mehetnek a kukába.
A régebbi használati tárgyak, műszaki cikkek, járművek megbízhatóbbak voltak, és ha meg is hibásodtak, javíthatók voltak. Nagyon sok műszaki cikk eleve úgy készül, hogy szét sem lehet szedni. Ma egy autóban egyes fő darabok meghibásodás esetén egyben cserélhetők (cserélendők) és költségük eléri a milliós nagyságrendet. Hazai autógyártók tervező részlegén is vannak olyan laboratóriumok, amelyek feladata tesztelni az alkatrészeket és a túl tartós darabokat „visszagyengíteni”. De ez nyilván csak pletyka.
témakör: hulladék
