A tisztítószerek kategóriájában a marketing-kommunikáció valóságos ámokfutást visz véghez. Elhiteti velünk, hogy akkor vagyunk biztonságban, ha minden tiszta, steril és ragyogó. Hogy a fertőtlenítés egészséges. Ennek nagyjából az ellenkezője igazolódott be, lásd higiénia hipotézis. Ezen felül bizonyossá vált, hogy a tisztítószerek gőzének rendszeres belélegzése 70%-kal növeli az asztma kialakulásának kockázatát.
A tisztítószerekkel kapcsolatban is igaz, amit a természeteskozmetikumokról mondtunk: ha van környezetbarát, kíméletes és olcsó alternatíva, miért ne használnánk azt.
A természetes tisztítószerek néhány terméke: szódabikarbóna, mosószóda, citromsav, nátrium-perkarbonát, bórax, mosóparfüm, mosódió, mosogatószerek, mosópor, folttisztító, öblítők, univerzális tisztító, WC olaj, folyékony szappan, illatmentes termékcsalád.
Mindennapi életünkben naponta több ezer vegyi anyaggal találkozunk, melyek hatását, illetve együttes használatuk esetén kombinált hatásukat alig ismerjük. Az elővigyázatosság elvét a kozmetikumokkal kapcsolatban is érdemes betartani, azaz attól, hogy valami nem bizonyítottan káros, még érdemes fenntartásokkal kezelni. Különösen akkor, ha léteznek olcsóbb, környezetbarát és az emberi egészségre ismereteink szerint nem káros alternatív termékek.
Ne bízzunk a termékeken szereplő „hipoallergén”, „bőrgyógyászok által tesztelt”, „természetes”, „bio”, „érzékeny bőrre” feliratokban. Inkább keressük meg a várt hatás természetes hatóanyagát. Erre példa a hidratáló hatás, melynek egyik egyszerű hatóanyaga a tiszta növényi olaj (pl. mandula, jojoba, avokádó, oliva). Ezek az olajok a környezetbarát termék, vagy bio boltokban eredeti tiszta formájukban is kaphatók, miért ne használnánk hát úgy őket.
A természetes kozmetikumok néhány terméke: növényi szappanok, krémek, növényi olajok, samponok, babaápoló termékek, testápolók, lábápolók, maszkok, fogápolók
