Sokan azt gondolják, hogy ha sikerül a szolgálatunkba állítani olyan energia-
hordozókat, melyek használata nem jár közvetlen környezeti terheléssel, akkor az
emberiség elkerüli a természeti pusztítást. Ez sajnos nem így van.
Ha az emberiség teljesen tiszta és bőven rendelkezésre álló energiaforrást kezdene
használni, még mindig ott maradna a kérdés, hogy mire is használjuk az energiát. Az
energiát általában arra használjuk, hogy átalakítsuk vele a természetet, a
nyersanyagokat, valamint hogy működtessük vele technikára alapozott civilizációnkat.
A tiszta energia szinte korlátlan természetátalakításra, korlátlan közlekedésre és még
sok minden másra adna lehetőséget, amivel azonban tovább pusztítanánk az életet a
bolygón. Hogy a „fejlődésben” nem ismerünk mértéket, azt az eddigi történelem során
számos alkalommal bebizonyítottuk. Ugyanakkor életet, biológiai sokféleséget,
természetes élőhelyeket nem tudunk „előállítani”. Ezért nem elsősorban tiszta
energiára van szükségünk, hanem olyan életmódra, amely mellett természeti
erőforrásaink képesek megújulni és amely nem szorítja ki az életet maga mellől.
témakör: energia és környezet
Más cikkek hasonló témában:
A nap- a szél-, a víz-, a biomassza-alapú és a geotermikus energia tartozik az alternatív
energiaforrások közé. Tengerparti területeken, vagy a tengeren nyerhető még energia
ár-apályból, vagy a hullámok energiájából is. Közismert néven hívjuk őket megújuló
energiaforrásoknak is, azonban vannak köztük olyanok, amelyek csak feltételesen
megújulóak (biomassza, geotermikus), mivel túlhasználat esetén forrásuk (pl. az erdő,
a termőtalaj, vagy a föld hője) nem képes megújulni. A biomassza energetikai
hasznosítása ráadásul a termelés oldaláról ökológiai kockázatokat is felvet, ezért az új
technológiák bevezetésével, esetleges központi támogatásával óvatosan kell bánjunk.
Ezen energiaforrások hasznosításának technológiája folyamatosan fejlődik, ezért a
berendezések árai csökkennek. Ilyen árcsökkenés jellemzi például az áram előállítására
alkalmas photovoltaikus napcellákat, melyek egyre versenyképesebb áron képesek
áramot termelni. Ennek ellenére még mindig érvényes, hogy egy lakossági megújuló
energiás beruházás megtérülése támogatás nélkül igen hosszú idő, akár 15-20 év is
lehet.
Környezeti szempontból a megújuló energia sem tiszta energia. Szigorú értelemben
csak az a tiszta energia, amelyet meg sem termelünk. A megújuló energia
hasznosítására szolgáló berendezéseket is elő kell állítani, annak is van nyersanyag- és
energia igénye, kimutatható tehát környezetterhelése, amennyiben teljes életciklusát
vizsgáljuk. A megújuló energiaforrások használatának környezet terhelése ezzel együtt
a teljes életciklusra vizsgálva is lényegesen kedvezőbb, mint a fosszilis energiaforrások
használata során.
Magyarországon a megújuló energia támogatási szempontból mostohagyerek, több
más szomszédos országgal összehasonlítva. Sajnos az elmúlt két évtizedben kevés
támogatásban részesült ez a terület.
Földünk lakosságának energia-felhasználása folyamatosan növekszik, ezért is nehéz
átállni a megújuló energiaforrásokra, mivel bővülő igényeket kellene kiszolgálni. Ha
mától elképzelhetetlenül gyors ütemben épülnének és állnának is üzembe megújuló energiás kapacitások, akkor is csak részben tudnánk kiszolgálni növekvő igényeinket.
A megújuló energia használata tehát nem csodaszer, belátható időn belül nem fogja
megoldani égető környezeti problémáinkat. A megoldás abban rejlik, ha képesek
vagyunk változtatni energiafaló életmódunkon, ha tudunk szerényebben élni és ezt a
szerényebb életmódot szolgáljuk ki minél tisztább energiával.
témakör: energia és környezet
Más cikkek hasonló témában:
