A szalmabála építészet az egyik leginkább természetes és környezetbarát építési technológia. A hazánkban elterjedt módszer szerint favázas épületszerkezeteket hoznak létre, és abba kitöltő falazatként építik be a szalmabálákat. Egy kész szalmabála-ház kívülről nem feltétlenül különbözik egy átlagos épülettől, bár sok szalmabála-házra jellemzők az organikus, lekerített formák, a rusztikus falfelületek, a földszínek és a természetes anyaghasználat (pl. rönk gerendák).
A szalmaházak környezeti előnyei:
-7 a szalmabála rendkívül jól szigetel, pl. 10-szer jobban, mint a 38 cm-es lyukas tégla, ezért az ilyen épületek sokkal kevesebb fűtést igényelnek;
-8 az építőanyag ebben az esetben egy mezőgazdasági melléktermék, így az előállítása nem igényel plusz energiát;
-9 anyaga természetes és lélegzik, majd az épület élettartamának végén, bontás után maga a szalmabála is lebomlik, visszakerül a természetes körforgásba;
-10 külső befejező rétege agyagos törekes sártapasztás, ami szintén természetes és a legtöbb helyen helyben hozzáférhető anyag (nem használunk rá cementes vakolatot, mert az gátolja a fal légzését és páraforgalmát);
A leggyakoribb kérdések:
Kell-e tartani a tűztől? Nem. A szalmabála falazatnak hazánkban is elvégezték a hivatalos tűztesztjét és azon jól megfelelt. A bála sűrű szerkezetű, ami eleve nehezíti az égést, valamint bevakolva, kész falazatként hosszan ellenáll a lángoknak.
És ha rágcsálók költöznek bele? A rágcsálók a szalmabálában nem találnak táplálékot. Beköltözésüket biztonsággal megakadályozhatjuk, ha a keletkezett repedéseket rendszeresen kijavítjuk. Egy ilyen épület rendszeres gondozást igényel.
Nem ázik el a bála? Ha a falazat megázik, utána könnyen kiszárad. A csapó esőtől nagyobb tetőkinyúlással szokták védeni az ilyen falat.
A szalmabála épületekben szoktak hőtároló tömegeket létrehozni, pl. vastag kő, vagy tégla elválasztó-falakat, mivel a szalmának kicsi a hőtehetetlensége, azaz kevés hőt képes magában tárolni. Ezek a tömegek jól kiegyenlítik a napi hőingadozásokat és a páratartalmat.
A szalmabála megfelelő szerkezeti előkészítéssel alkalmas épületek utólagos szigetelésére is.
témakör: energia és környezet
Más cikkek hasonló témában:
A szalmabála építészet az egyik leginkább természetes és környezetbarát építési technológia. A hazánkban elterjedt módszer szerint favázas épületszerkezeteket hoznak létre, és abba kitöltő falazatként építik be a szalmabálákat. Egy kész szalmabála-ház kívülről nem feltétlenül különbözik egy átlagos épülettől, bár sok szalmabála-házra jellemzők az organikus, lekerített formák, a rusztikus falfelületek, a földszínek és a természetes anyaghasználat (pl. rönk gerendák).
A szalmaházak környezeti előnyei:
-7 a szalmabála rendkívül jól szigetel, pl. 10-szer jobban, mint a 38 cm-es lyukas tégla, ezért az ilyen épületek sokkal kevesebb fűtést igényelnek;
-8 az építőanyag ebben az esetben egy mezőgazdasági melléktermék, így az előállítása nem igényel plusz energiát;
-9 anyaga természetes és lélegzik, majd az épület élettartamának végén, bontás után maga a szalmabála is lebomlik, visszakerül a természetes körforgásba;
-10 külső befejező rétege agyagos törekes sártapasztás, ami szintén természetes és a legtöbb helyen helyben hozzáférhető anyag (nem használunk rá cementes vakolatot, mert az gátolja a fal légzését és páraforgalmát);
A leggyakoribb kérdések:
Kell-e tartani a tűztől? Nem. A szalmabála falazatnak hazánkban is elvégezték a hivatalos tűztesztjét és azon jól megfelelt. A bála sűrű szerkezetű, ami eleve nehezíti az égést, valamint bevakolva, kész falazatként hosszan ellenáll a lángoknak.
És ha rágcsálók költöznek bele? A rágcsálók a szalmabálában nem találnak táplálékot. Beköltözésüket biztonsággal megakadályozhatjuk, ha a keletkezett repedéseket rendszeresen kijavítjuk. Egy ilyen épület rendszeres gondozást igényel.
Nem ázik el a bála? Ha a falazat megázik, utána könnyen kiszárad. A csapó esőtől nagyobb tetőkinyúlással szokták védeni az ilyen falat.
A szalmabála épületekben szoktak hőtároló tömegeket létrehozni, pl. vastag kő, vagy tégla elválasztó-falakat, mivel a szalmának kicsi a hőtehetetlensége, azaz kevés hőt képes magában tárolni. Ezek a tömegek jól kiegyenlítik a napi hőingadozásokat és a páratartalmat.
A szalmabála megfelelő szerkezeti előkészítéssel alkalmas épületek utólagos szigetelésére is.
témakör: energia és környezet
Más cikkek hasonló témában:
A passzív ház technológia lényege olyan épületek létrehozása, melyek nem, vagy csak minimális mértékben igényel kiegészítő fűtést. Ezek az épületek nagyon jó szigetelést kapnak és nyílászáróik is légtömörséget biztosítanak. A légtömörség azt jelenti, hogy nem szelel a levegő ellenőrizetlenül az ajtók, ablakok résein. Az így készült házak rendkívül kevés energiát igényelnek, a megfelelő hőmérsékletet tudják tartani a beeső napsugárzás melegével, valamint a bent lakó emberek, a háztartási gépek és a sütés-főzés hulladék hőjéből. Definíció szerint akkor passzív ház egy épület, ha csupán a benne cserélt levegő igényel ráfűtést, vagy hűtést. A légtömörség miatt a friss levegő biztosítására az épületek folyamatos szellőztetést igényelnek, melyet hőcserélővel oldanak meg, hogy a benti elhasznált levegő hője elő tudja melegíteni a bejövő hűvös friss levegőt. Az előmelegítés, vagy előhűtés érdekében a szellőző csövek általában a földbe fektetve is vezetnek egy darabon.
A passzív ház nem természetes építési mód, mivel általában sok beton és polisztirol szigetelőanyag felhasználásával készül, illetve a szellőzést is gépészettel oldják meg. A felhasznált építőanyagok saját energiatartalma viszonylag magas, ami környezeti szempontból nem előnyös. Az épület energetikai tulajdonságai miatt azonban az üzemeltetése igen környezetbarát.
Az európai trendeket mutatja, hogy Belgiumban 2014-től, Dániában 2015-től csak passzív házakat lehet építeni. Angliában 2016-tól csak ún. zéró karbon, azaz nulla CO2-kibocsátású házak építhetők. Frankfurtot a szakmában a passzívház fővárosaként emlegetik, a város már korábban elkötelezte magát a passzívház szabvány mellett, itt középületek jelenleg is csak passzív technológiával épülhetnek*.
témakör: energia és környezet
Más cikkek hasonló témában:
