A kifejezés a bolygó-szintű összekapcsoltságra utal, amit a kommunikáció és a közlekedés fejlődése tett lehetővé. A globalizáció megfigyelhető pénzügyi és gazdasági téren, de kulturális szempontból is.
Fenntarthatósági szempontból hatásai nem kedvezőek, mivel hozzájárulnak a tőke összpontosulásához, a gazdasági érdekcsoportok világszintű érdekérvényesítéséhez, az áruk világot behálózó szállításához, a világszintű kereskedelem kialakulásához. A globalizáció jellemzően összemossa a helyi kultúrákat, veszélyezteti a helyi gazdaságot és világszinten terjeszti a fogyasztói értékrendet, a fogyasztói társadalom mintázatait. Gazdasági szempontból a globalizáció fő veszélye, hogy a helyben előállított termékeknek a világ bármely más pontján előállított termékekkel kell versenyeznie. Ez azért igazságtalan, mert a máshonnan származó termékeket más munkabér-szintek, más környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb szabályok között állítják elő, ezért mások a versenyfeltételei.
témakör: táplálkozás, élelmiszer
Más cikkek hasonló témában:
A közlekedés energiaszükségletünk és háztartási kiadásaink jelentős részét teszi ki. A gyalogos, a kerékpáros és a tömegközlekedés sok szempontból kényelmesebb, mint az autós, mégis nehezen tesszük le autóinkat. Ennek oka jelentős részben a megszokás: nehezen állunk át másfajta szokásokra, időbeosztásra, illetve újfajta szervezési feladatokra. A motorizáció térnyerésének van azért egy mélyen meghúzódó oka is, nevezetesen a kialakult struktúrák problémája, lásd strukturális kérdések.
A közlekedési módokról röviden:
-15 Autós közlekedés: Rendkívül drága, különösen, ha hozzászámítjuk az autók éves szervizköltségeit és értékvesztését. Ezek együtt egy átlag-kategóriás autónál 3-500 000 Ft között lehetnek. Nem beszélve a hitelre vásárolt autókról, melyek többsége esetében valószínűleg levezethető, hogy – nem napi használat esetén – olcsóbb lett volna a taxi arra a néhány évre. Az autó használat sok esetben nehezen magyarázható észérvekkel, ilyenkor a birtoklás, a kényelem és a bármikor rendelkezésre állás a meghatározó okok autóink fenntartásában.
-16 Kerékpár: Bár hazánkban a kerékpáros közlekedés még kevésbé népszerű, mint sok nyugat-európai országban, azért a trendek nálunk is bíztatóak. Lassan kialakul egy kerékpáros szubkultúra a maga jellemző értékeivel, szokásaival és ikonikus eszközeivel, mint pl. a gyors, keskeny és könnyű futár-kerékpár, a külföldről behozott régi, megbízható és olcsó felújított kerékpárok, vagy a kényelmes cruiserek. Városainkban a kerékpáros közlekedés teljesen ésszerű és kényelmes alternatívája az autós közlekedésnek.
-17 Tömegközlekedés: Bár környezetbarát, sajnos viszonylag drága. Az autós közlekedéssel összehasonlítva, ha az autó nem magas fogyasztású, akkor két utazó esetén az autós közlekedés már versenyképes a jegyáras tömegközlekedéssel, beleértve a városi autóbuszt és a vonatközlekedést. Ebbe természetesen nem számítjuk be az autó egész éves járulékos költségeit, csak a konkrét utazás üzemanyag-költségét. Ezen a helyzeten valószínűleg a városi autós közlekedés adóztatásával (dugódíj) és a tömegközlekedés további támogatásával lehetne javítani.
-18 Gyalogos közlekedés: A kialakult struktúrák miatt a kizárólagos gyalogos közlekedés lehetősége erősen korlátozott, hiszen lakóhelyünktől életünk számos más színtere távol esik. Ugyanakkor a leginkább gondtalan és felszabadult módja a városi közlekedésnek.
témakör: energia és környezet
Más cikkek hasonló témában:
Az éghajlatváltozást szokták globális felmelegedésként is emlegetni, ami egyrészt
megállja a helyét, mivel Földünk átlag-hőmérséklete a meteorológiai mérések
kezdetétől közel 1 fokkal emelkedett. Másrészt viszont az éghajlatváltozás egyes
területeken eredményezhet komoly lehűlést is, tehát csak általánosságban, Föld
méretekben beszélhetünk felmelegedésről.
Az éghajlatváltozás legvalószínűbb oka a légkörben halmozódó üvegházhatású gázok
növekvő koncentrációja, ami a fosszilis energia növekvő használatára vezethető
vissza.
Az éghajlatváltozás valószínű oka, hogy a kis mértékű hőmérséklet-növekedés
felborítja Földünk finoman hangolt éghajlati rendszerét, melyben minden mindennel
összefügg. Éghajlatunk egy végtelen összetevőkből álló rendszer, ezért változásának
pontos menetét lehetetlen megjósolni. Az éghajlatváltozás tehát minden térségben
más-más hatással járhat, illetve általában várható az időjárási szélsőségek
megszaporodása, ahogyan arra az elmúlt évtizedben is számos példát láthattunk.
Az éghajlatváltozás ellen úgy tehetünk, hogy csökkentjük fosszilis-energia-felhasználásunkat, amihez változtatnunk kell életmódunkon. Nem csak a közvetlen
energiafelhasználásunk számít (fűtés, közlekedés, áram felhasználás), hanem az
elfogyasztott termékekben megtestesülő energia és kibocsátás is. A fémtartalmú
termékek esetében pl. az ércek bányászata, a fémgyártás, megmunkálás és szállítás
környezeti terhei.
Más cikkek hasonló témában:
