Életünk minden területén jellemző szerkezetek alakultak ki, ilyen a településszerkezet, a kereskedelem és a fogyasztás szerkezete, az ezt kiszolgáló termelés-szerkezet, a foglalkoztatás, vagy az oktatás mintázatai. Ezek a szerkezetek nagymértékben meghatározzák életmódunkat, például jellegzetességeiknél fogva közlekedési igényt generálnak. A szétterülő városszerkezet a nagy távolságok miatt; a nagyáruházak és a túlzott fogyasztás szintén a távolságok és a nagy vásárolt árumennyiségek miatt; a nagyüzemi termelés a teherszállítás által; a foglalkoztatás és az oktatás szintén azért, mert munkahelyünk és az iskolák már jellemzően távol vannak lakóhelyünktől. Ezek a szerkezeti kérdések egymással összefüggésben vannak, mondhatni a struktúrák fogva tartják egymást. Egyet-egyet nem tudunk közülük megváltoztatni, mert a többi szerkezeti adottság visszahúzza a működést a régi kerékvágásba. Nem véletlenül mondják, hogy minden rendszerre jellemző egy bizonyos működés, egy adott szerkezettől nem várhatunk el lényegileg különböző eredményt.
Ha a környezetpolitikában sikereket szeretnénk elérni, akkor a tüneti kezelések irányából érdemes elmozdulnunk a strukturális válaszok, a szerkezetek átalakítása felé.
témakör: energia és környezet
Más cikkek hasonló témában:
A szalmabála építészet az egyik leginkább természetes és környezetbarát építési technológia. A hazánkban elterjedt módszer szerint favázas épületszerkezeteket hoznak létre, és abba kitöltő falazatként építik be a szalmabálákat. Egy kész szalmabála-ház kívülről nem feltétlenül különbözik egy átlagos épülettől, bár sok szalmabála-házra jellemzők az organikus, lekerített formák, a rusztikus falfelületek, a földszínek és a természetes anyaghasználat (pl. rönk gerendák).
A szalmaházak környezeti előnyei:
-7 a szalmabála rendkívül jól szigetel, pl. 10-szer jobban, mint a 38 cm-es lyukas tégla, ezért az ilyen épületek sokkal kevesebb fűtést igényelnek;
-8 az építőanyag ebben az esetben egy mezőgazdasági melléktermék, így az előállítása nem igényel plusz energiát;
-9 anyaga természetes és lélegzik, majd az épület élettartamának végén, bontás után maga a szalmabála is lebomlik, visszakerül a természetes körforgásba;
-10 külső befejező rétege agyagos törekes sártapasztás, ami szintén természetes és a legtöbb helyen helyben hozzáférhető anyag (nem használunk rá cementes vakolatot, mert az gátolja a fal légzését és páraforgalmát);
A leggyakoribb kérdések:
Kell-e tartani a tűztől? Nem. A szalmabála falazatnak hazánkban is elvégezték a hivatalos tűztesztjét és azon jól megfelelt. A bála sűrű szerkezetű, ami eleve nehezíti az égést, valamint bevakolva, kész falazatként hosszan ellenáll a lángoknak.
És ha rágcsálók költöznek bele? A rágcsálók a szalmabálában nem találnak táplálékot. Beköltözésüket biztonsággal megakadályozhatjuk, ha a keletkezett repedéseket rendszeresen kijavítjuk. Egy ilyen épület rendszeres gondozást igényel.
Nem ázik el a bála? Ha a falazat megázik, utána könnyen kiszárad. A csapó esőtől nagyobb tetőkinyúlással szokták védeni az ilyen falat.
A szalmabála épületekben szoktak hőtároló tömegeket létrehozni, pl. vastag kő, vagy tégla elválasztó-falakat, mivel a szalmának kicsi a hőtehetetlensége, azaz kevés hőt képes magában tárolni. Ezek a tömegek jól kiegyenlítik a napi hőingadozásokat és a páratartalmat.
A szalmabála megfelelő szerkezeti előkészítéssel alkalmas épületek utólagos szigetelésére is.
témakör: energia és környezet
Más cikkek hasonló témában:
A szalmabála építészet az egyik leginkább természetes és környezetbarát építési technológia. A hazánkban elterjedt módszer szerint favázas épületszerkezeteket hoznak létre, és abba kitöltő falazatként építik be a szalmabálákat. Egy kész szalmabála-ház kívülről nem feltétlenül különbözik egy átlagos épülettől, bár sok szalmabála-házra jellemzők az organikus, lekerített formák, a rusztikus falfelületek, a földszínek és a természetes anyaghasználat (pl. rönk gerendák).
A szalmaházak környezeti előnyei:
-7 a szalmabála rendkívül jól szigetel, pl. 10-szer jobban, mint a 38 cm-es lyukas tégla, ezért az ilyen épületek sokkal kevesebb fűtést igényelnek;
-8 az építőanyag ebben az esetben egy mezőgazdasági melléktermék, így az előállítása nem igényel plusz energiát;
-9 anyaga természetes és lélegzik, majd az épület élettartamának végén, bontás után maga a szalmabála is lebomlik, visszakerül a természetes körforgásba;
-10 külső befejező rétege agyagos törekes sártapasztás, ami szintén természetes és a legtöbb helyen helyben hozzáférhető anyag (nem használunk rá cementes vakolatot, mert az gátolja a fal légzését és páraforgalmát);
A leggyakoribb kérdések:
Kell-e tartani a tűztől? Nem. A szalmabála falazatnak hazánkban is elvégezték a hivatalos tűztesztjét és azon jól megfelelt. A bála sűrű szerkezetű, ami eleve nehezíti az égést, valamint bevakolva, kész falazatként hosszan ellenáll a lángoknak.
És ha rágcsálók költöznek bele? A rágcsálók a szalmabálában nem találnak táplálékot. Beköltözésüket biztonsággal megakadályozhatjuk, ha a keletkezett repedéseket rendszeresen kijavítjuk. Egy ilyen épület rendszeres gondozást igényel.
Nem ázik el a bála? Ha a falazat megázik, utána könnyen kiszárad. A csapó esőtől nagyobb tetőkinyúlással szokták védeni az ilyen falat.
A szalmabála épületekben szoktak hőtároló tömegeket létrehozni, pl. vastag kő, vagy tégla elválasztó-falakat, mivel a szalmának kicsi a hőtehetetlensége, azaz kevés hőt képes magában tárolni. Ezek a tömegek jól kiegyenlítik a napi hőingadozásokat és a páratartalmat.
A szalmabála megfelelő szerkezeti előkészítéssel alkalmas épületek utólagos szigetelésére is.
témakör: energia és környezet
Más cikkek hasonló témában:
