Ebben a kérdésben nincs objektív válasz, jó megoldás. Bármit is választunk, annak van jó és rossz oldala.
A palackozott ásványvíz vásárlása elképesztő mennyiségű hulladékot termel és a vonatkozó cikkek szerint a minősége sem mindig tökéletes. Egy liter ásványvíz előállítása, csomagolása és szállítása 6,5 liter vizet igényel és 2 000-szer több energia szükséges hozzá, mint ugyanennyi csapvíz előállításához.
A csapvíz általában klórtartalmú, összetétele a helyi vízszolgáltatás kezelési módszereitől függ. Bár régóta folyik kampány amellett, hogy az ivóvíz jó minőségű, azért a klór nem hiányzik a szervezetnek.
A szűrt víz nem termel hulladékot, nincs káros összetevője, de gépet kell beszerezzünk hozzá, rendszeresen filtereket kell cseréljünk és az automatikus öblítéshez (fordított ozmózis) vizet használ el. Energetikai értelemben egyik víz sem élő víz (bár a szűrt víznek már energetizáló egysége is van). Az ideális megoldás a tiszta forrásvíz fogyasztása volna, ám kevesen laknak ilyen forrásokhoz közel.
Valószínűleg a legésszerűbb megoldás a csapvíz egyszerű és hatásos szűrőkkel való szűrése. És ne feledkezzünk meg a régi klasszikusról: a legtöbb lakókörzetbe szállítanak szikvizes vállalkozók, akik szénsavval dúsított szűrt ivóvizet palackoznak újratölthető szódás palackokba. Bár a reggeli órákban jobb a lúgos hatású víz, este, vagy étkezés után a szénsavas szódavíz kiváló.
Az ivóvízzel való takarékoskodás hazánkban még nem kap akkora figyelmet, mint néhány más európai országban (pl. Spanyolország, Anglia), ahol nagyobb szárazságok idején szigorú vízkorlátozásokat vezettek már be, és komoly büntetéseket helyeztek kilátásba a kritikus időszakokban olyan időlegesen tiltott tevékenységekre, mint a kocsi-mosás. Az ilyen esetek mutatják, mennyire értékessé válhat a víz, amely ma még számunkra korlátlannak tűnő módon rendelkezésre áll.
Vízfelhasználásunknak van látható és nem látható része. A látható nyilván az, amikor mi magunk vizet használunk, a nem látható a virtuális vízhasználat.
Vízfelhasználásunkat könnyen csökkenthetjük, ha kádban fürdés helyett zuhanyozunk. A WC öblítésére átlagosan a napi vízfelhasználásunk 1/3-át fordítjuk, ráadásul ivóvízzel öblítünk. Ez egy igen ésszerűtlen gyakorlat. Ennek alternatívái:
-0 szürke víz használata (fürdővíz WC öblítésre), azonban ha nem edényekkel cserpákolunk, akkor ehhez át kell alakítani a vízrendszert;
-1 WC öblítése esővízzel – edényekkel cserpákolunk;
-2 komposzt WC, vagy száraz WC – a végső megoldás, hiszen egyáltalán nem igényel vízfelhasználást. Bővebben lásd a komposzt WC szócikknél.
