Gyengén lúgos, meleg vízben jól oldódó anyag. Jó nedvszívó és szagtalanító. A savakat szén-dioxid felszabadulása közben semlegesíti. A szódagyártás és más vegyipari folyamatok melléktermékeként keletkezik. A környezetre ártalmatlan. Az étkezési célú, kis kiszerelésű szódabikarbóna mellett kapható kg-os kiszerelésben alacsony áron a környezetbarát termékeket forgalmazó boltokban.
Néhány ötlet a szódabikarbóna használatára:
– A zsírfoltra öntsünk lobogó forró vizet, azután szórjunk rá száraz szódabikarbónát és súroljuk ki.
– Leégett étel maradványait eltüntethetjük, ha az edényben kevés vízbe kevert szódabikarbónát forralunk. Miután kihűlt, az edényt könnyedén kitisztíthatjuk.
– A kávé- és teafoltot nedves szivacsra szórt szódabikarbónával könnyen eltávolíthatjuk.
– Készítsünk oldatot egy rész szódabikarbónával és húsz rész vízzel, és öntsük alumínium lábosba. A keletkező gáz szén-dioxid, nem mérgező. Az ezüstöt tegyük a lábosba, hagyjuk ott fél órát, majd forró vízzel öblítsük le. Puha ruhával töröljük szárazra. Rozsdamentes acéledényt szintén tisztíthatunk szódabikarbónával.
– A csempére tapadt makacs szennyeződéseket nedves rongyra szórt szódabikarbónával dörzsölhetjük le.
– A hűtőgép tisztításához forró vízben oldott szódabikarbónát használjunk.
– A sütő kitisztításához szódabikarbóna és víz keverékéből készítsünk pasztát, kenjük a még forró sütő belsejére. Amikor megszáradt, tisztítsuk ki forró vízzel és kefével. Végül töröljük ki a sütőt egy púpos kanál szódabikarbóna és egy csésze víz keverékével.
– A fürdőszobában a fényes felületeket szódabikarbónával, forró vízzel és erős kefével súroljuk. A benedvesített vécékagylóba szórjunk szódabikarbónát, majd csutakoljuk ki kefével.
– Két púpozott kiskanál szódabikarbónából és egy kiskanál citromléből vagy vízből készítsünk sima pépet. Ezzel mossuk meg a fogunkat, utána hideg vízzel öblögessünk. Gyönyörű szép fehér színt ad a fogaknak. Ha egy csepp fodormenta-olajat is keverünk bele, finomabb lesz.
– Ha fejmosás előtt egy maroknyi szódabikarbónát dörzsölünk száraz fejbőrünkbe, megszabadulunk a korpától. Utána mossuk meg hajunkat gyógysamponnal, végül használjunk gyógynövényes öblítőt.
– 2-3 liter meleg vízben oldjunk fel egy csésze szódabikarbónát, ezzel mossunk lábat. A szódabikarbóna kitűnő izzadásgátló. Fürdés után még nyirkos bőrünket egy kis pamutdarabra tett szódabikarbónával töröljük át. A képzések során egy védőnőtől hallottuk, hogy hónaljra kenve is jó izzadásgátló lehet.
Ide is elértünk végre: rájöttünk, hogy a túlzott higiénia többet árt, mint használ. Tudományosan is igazolódni látszik, hogy az ártalmatlan, velünk élő baktériumok hiánya krónikus betegségek forrása lehet. Hogy az allergia, az asztma és az autoimmun betegségek, sőt még a gyerekkori cukorbetegség is összefüggésben állhat az immunrendszer csökkent működésével, a betegségeknek ugyanis ez az egyik közös gyökere. Immunrendszerünk a baktériumoktól való fokozódó elszigetelődésünk miatt rossz irányba fejlődik.
Kutatások bizonyították, hogy közönséges, vízben és sárban élő, ártalmatlan baktériumok – olyanok, amelyekkel evolúciónk során az utóbbi fél évszázadig szoros kapcsolatban álltunk – jelenléte szükséges az immunrendszer működését szabályozó fehérvérsejtek megfelelő aktivizálásához. Szükségünk van tehát a baktériumokkal való érintkezésre egészségünk megőrzése érdekében.
Ahogyan Graham Rook, immunológus professzor fogalmaz: “Segít, ha valaki tanyán él, állandó kapcsolatban van állatokkal, vagy ha nem szalad állandóan kezet mosni. A nagycsalád is jó, a sok testvér, főként, ha fiúk – ők rendszerint piszkosabbak. A túlzott higiénia ugyanis többet árt, mint használ.”
A modern tudomány felfedezte tehát azt, amit nagyanyáink úgy mondtak: „ahhoz, hogy a gyerek egészséges legyen, meg kell ennie évente egy kiló koszt”. Sikerült tehát bebizonyítani és a világ vezető szakmai lapjaiban publikálni az egyszerű ember bölcsességét.
A tisztítószerek kategóriájában a marketing-kommunikáció valóságos ámokfutást visz véghez. Elhiteti velünk, hogy akkor vagyunk biztonságban, ha minden tiszta, steril és ragyogó. Hogy a fertőtlenítés egészséges. Ennek nagyjából az ellenkezője igazolódott be, lásd higiénia hipotézis. Ezen felül bizonyossá vált, hogy a tisztítószerek gőzének rendszeres belélegzése 70%-kal növeli az asztma kialakulásának kockázatát.
A tisztítószerekkel kapcsolatban is igaz, amit a természeteskozmetikumokról mondtunk: ha van környezetbarát, kíméletes és olcsó alternatíva, miért ne használnánk azt.
A természetes tisztítószerek néhány terméke: szódabikarbóna, mosószóda, citromsav, nátrium-perkarbonát, bórax, mosóparfüm, mosódió, mosogatószerek, mosópor, folttisztító, öblítők, univerzális tisztító, WC olaj, folyékony szappan, illatmentes termékcsalád.
Mindennapi életünkben naponta több ezer vegyi anyaggal találkozunk, melyek hatását, illetve együttes használatuk esetén kombinált hatásukat alig ismerjük. Az elővigyázatosság elvét a kozmetikumokkal kapcsolatban is érdemes betartani, azaz attól, hogy valami nem bizonyítottan káros, még érdemes fenntartásokkal kezelni. Különösen akkor, ha léteznek olcsóbb, környezetbarát és az emberi egészségre ismereteink szerint nem káros alternatív termékek.
Ne bízzunk a termékeken szereplő „hipoallergén”, „bőrgyógyászok által tesztelt”, „természetes”, „bio”, „érzékeny bőrre” feliratokban. Inkább keressük meg a várt hatás természetes hatóanyagát. Erre példa a hidratáló hatás, melynek egyik egyszerű hatóanyaga a tiszta növényi olaj (pl. mandula, jojoba, avokádó, oliva). Ezek az olajok a környezetbarát termék, vagy bio boltokban eredeti tiszta formájukban is kaphatók, miért ne használnánk hát úgy őket.
A természetes kozmetikumok néhány terméke: növényi szappanok, krémek, növényi olajok, samponok, babaápoló termékek, testápolók, lábápolók, maszkok, fogápolók
