Az éghajlatváltozást szokták globális felmelegedésként is emlegetni, ami egyrészt
megállja a helyét, mivel Földünk átlag-hőmérséklete a meteorológiai mérések
kezdetétől közel 1 fokkal emelkedett. Másrészt viszont az éghajlatváltozás egyes
területeken eredményezhet komoly lehűlést is, tehát csak általánosságban, Föld
méretekben beszélhetünk felmelegedésről.
Az éghajlatváltozás legvalószínűbb oka a légkörben halmozódó üvegházhatású gázok
növekvő koncentrációja, ami a fosszilis energia növekvő használatára vezethető
vissza.
Az éghajlatváltozás valószínű oka, hogy a kis mértékű hőmérséklet-növekedés
felborítja Földünk finoman hangolt éghajlati rendszerét, melyben minden mindennel
összefügg. Éghajlatunk egy végtelen összetevőkből álló rendszer, ezért változásának
pontos menetét lehetetlen megjósolni. Az éghajlatváltozás tehát minden térségben
más-más hatással járhat, illetve általában várható az időjárási szélsőségek
megszaporodása, ahogyan arra az elmúlt évtizedben is számos példát láthattunk.
Az éghajlatváltozás ellen úgy tehetünk, hogy csökkentjük fosszilis-energia-felhasználásunkat, amihez változtatnunk kell életmódunkon. Nem csak a közvetlen
energiafelhasználásunk számít (fűtés, közlekedés, áram felhasználás), hanem az
elfogyasztott termékekben megtestesülő energia és kibocsátás is. A fémtartalmú
termékek esetében pl. az ércek bányászata, a fémgyártás, megmunkálás és szállítás
környezeti terhei.