Az energiahatékonyság értelmezhető az energiatermelés oldalán (egységnyi energia-hordozó felhasználásával mennyi energiát nyerünk ki), illetve a fogyasztói oldalon is (egységnyi terméket, vagy szolgáltatást, pl. lakásban meleget, vagy világítást mennyi energiával állítunk elő). Értelmezhető országos szinten is, azaz egységnyi bruttó hazai terméket (GDP-t), mennyi energia felhasználásával állít elő egy ország gazdasága.
Szükségleteink és igényeink kiszolgálására környezeti szempontból az energiahatékonyság az egyik legjobb megoldás, hiszen valójában nem energiára van szükségünk, hanem melegre, fényre, élelmiszerre, mobilitásra. Ha ezeket a szükségleteket alacsonyabb energiafogyasztással is ki tudjuk szolgálni, akkor ésszerű úgy tennünk.
Az energiahatékonyság hazánkban nem kap kellő figyelmet és támogatást, a hangsúly jelenleg is az energiatermelési oldal fejlesztésén van, lásd Paks bővítése. Holott az igényeket úgy is ki lehet szolgálni, ha a felhasználás hatékonyságát növeljük. Ha az energiahatékonyságba fektetnénk ezermilliárd forintnyi összegeket, valószínűleg nem volna szükség további erőműfejlesztésekre, kaphatnánk viszont egy hatékony és versenyképes gazdaságot, valamint alacsony energiaigényű háztartásokat.
Az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeknek kiterjedt szakirodalma van, számos területen többszörös megtakarítás volna elérhető a leghatékonyabb megoldások alkalmazásával.

témakör: energia és környezet