élelmiszeripar címkéhez tartozó bejegyzések

közösség által támogatott mezőgazdaság

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

A közösség által támogatott mezőgazdaság (community supported agriculture, CSA) kifejezést olyan rendszerekre alkalmazzák, amelyekben közvetlen kapcsolat alakul ki termelő és fogyasztó között, illetve a fogyasztók valamilyen módon elköteleződnek a termelők felé.
Az ilyen gazdaságok általában kisméretű, független, sok kézi munkát igénylő családi farmok. A fogyasztói közösség évente előre fizetett tagsági díjjal garantálja a felvevőpiacot és finanszírozza a gazdaság működtetését. A gazdaságot működtető kistermelők így egyrészt a minőségre tudnak koncentrálni, másrészt versenyképesek tudnak maradni egy olyan élelmiszerpiacon, amely alapvetően a nagyméretű, iparosított rendszert támogatja a helyi gazdaságokkal szemben.
A tagok a farmon megtermett terményeket veszik meg (általában előre kifizetik a láda árát és átadáskor derül ki, hogy mit kapnak a pénzükért), és bizonyos mértékig osztoznak a termelés kockázatában. Például ha a földieper-termés nem volt sikeres egy adott idényben, a tagok annyiban osztoznak a kárban, hogy kevesebb, rosszabb minőségű földiepret kapnak.

témakör: táplálkozás, élelmiszer

élelmiszer – pozitív lista

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Az adalékanyagok dzsungelében nehéz eligazodni, és legtöbbünknek nincs elegendő ideje és háttérismerete, hogy mindenről tudja, vajon veszélyes-e. Mellesleg, a biztonság ebben a kérdésben nem objektív fogalom. Sokféle összetevőről egymásnak ellentmondó véleményeket hallunk (például ízfokozók), illetve gyakran előfordul, hogy amit korábban veszélytelennek hittünk, arról kiderül, hogy nem az.
A megoldás tehát nem az lehet, hogy megpróbálunk lépést tartani az élelmiszeripari fejlesztésekkel, anyaghasználattal és folyamatosan bíráskodni az újfajta árucikkek és összetevőik felett. Ettől sokkal ésszerűbb, ha olyan élelmiszert fogyasztunk, melynek az egészséges voltáról már meggyőződtünk. Legyen egy pozitív listánk arról, hogy mit érdemes megenni és ezt a listát bővítgessük, ahogyan bővítjük ismereteinket.

témakör: táplálkozás, élelmiszer

adalék anyagok, E számok

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Az adalékanyagok az élelmiszerekhez szándékosan hozzáadott anyagok. A hozzáadás célja az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságainak javítása, eltarthatóságának növelése, tápértékének megőrzése, feldolgozhatóságának megkönnyítése. Az adalékanyag nem élelmiszer, mennyisége legfeljebb 10g/kg az élelmiszerben és valamilyen kedvező hatást vált ki vagy az előállítási folyamatban, vagy a kész élelmiszerben.

Az adalékanyag felhasználásra vonatkozó előírások folyamatosan bővülnek, újabb anyagokat vesznek fel az engedélyezett listára, de az is előfordul, hogy egyes anyagok felhasználását korlátozzák, mint pl. a ciklamát tartalmú édesítőszerekét.

Az E számok az Európai Unióban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok rövid jelölései, amelyek a feldolgozott ételek címkéin gyakran szerepelnek Európában.

Az adalékanyagokról, E számokról nagyon sok információt találunk a weben, magazinokban és kiadványokban. Szakemberek azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy az összeállítások jelentős része a tényeken túl téves információkat is tartalmaz, melyek elterjednek a laikusok között és tényként kezdjük el azokat kezelni. Bizonyos adalékanyagokról elterjedt, hogy betegségek kialakulásáért felelősek, mint az allergia, idegrendszeri problémák, emésztési rendellenességek, vagy daganatos megbetegedések, azonban a tárgyilagosságra törekvő források szerint az anyagoknak csupán kis részéről bizonyosodott be ilyen egészségkárosító hatás.

Szakemberek továbbá arra is felhívják a figyelmet, hogy az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatását az adalékanyagok mellett számos más dolog is befolyásolhatja, ilyenek pl. a hőkezelés módja, vagy a vegyszer-maradványok.

A helyzetet bonyolítja, hogy az adalékanyagok tudományosan megalapozott megítélésében is vannak olykor változások. Az újabb értékelésekből kiderülhet, hogy korábban problémamentesnek ítélt anyagok felhasználható mennyiségét csökkenteni kell, vagy, hogy bizonyos fogyasztók esetében problémát okozhatnak. Egyes anyagok lekerülhetnek az engedélyezett listáról (lásd fentebb az édesítőszerek példáját), mások felkerülhetnek a listára. Az átlagos fogyasztót az ilyen változások elbizonytalaníthatják, csökken a bizalmunk, hiszen azt érzékeljük, hogy az adalékanyagok megítélése nem feltétlenül objektív és végleges.

Aki tehát szeretne tisztán látni az adalékanyagok dzsungelében, az nem spórolhatja meg az alaposabb tájékozódást.

A tudatos fogyasztói magatartás az lehet, ha körültekintően válogatunk az élelmiszeripari termékek között, ha igyekszünk saját magunk élelmiszert előállítani, vagy ha ismert, megbízható forrásból szerezzük be táplálékunk minél nagyobb részét.

linkek:
http://www.gunda.hu/e_num/index.html
http://tudatosvasarlo.hu/cikk/mi-elelmiszer-adalekanyag;
http://adalekanyag.lap.hu/;
http://www.femina.hu/egeszseg/a_legveszelyesebb_adalekanyagok_listaja;

élelmiszeripar

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Az élelmiszerek üzemi szintű előállításával foglalkozó iparág. Kialakulásának feltétele volt a nagyüzemi mezőgazdaság elterjedése, amely képes volt ipari méretekben kiszolgálni az élelmiszer-előállítást.
Az élelmiszerek üzemi előállítása az alkalmazott technológiai folyamatok és előállított termékek sokfélesége okán számos adalékanyagot igényel.
Az élelmiszeripar fontos jellemzői fenntarthatósági szempontból:
-7 nagyrészt a nagyüzemi mezőgazdaság szolgálja ki igényeit;
-8 hatalmas nemzetközi vállalatok uralják;
-9 ezek a vállalatok intenzív marketing tevékenységet folytatnak bevételeik növelése érdekében, lásd a jól ismert élelmiszer márkaneveket;
-10 a termékfejlesztések marketing-központúak, azaz a minél jobb eladhatóságra és a költségek leszorítására irányulnak
Az élelmiszeripar tömegtermékeket állít elő egyre inkább globalizált módon, azaz világszinten központosítva a termék-előállítást, miközben az egész világon reklámozza és értékesíti termékeit.

témakör: táplálkozás, élelmiszer

táplálkozásunk környezeti hatásai

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Amikor élelmiszert vásárolunk, naponta döntéseket hozunk. E döntésektől függ, hogy a termelés milyen formáit támogatjuk. A legtöbb esetben elfogadjuk a legegyszerűbb és legolcsóbb lehetőségeket, kínálatot, áruházakban vásárolunk jórészt ismeretlen eredetű termékeket. Ezzel általában a nagyüzemi mezőgazdaságot és élelmiszeripart támogatjuk, hozzájárulva a környezetromboló tevékenységek fennmaradásához, terjedéséhez. Lásd talajerózió, nagyüzemi mezőgazdaság, humusz.
Ráadásul az élelmiszeripar által előállított termékek többsége számos adalékanyagot, mesterséges anyagot tartalmaz, melyek szervezetünkre gyakorolt hatásai, vagy azok együttes hatása alig ismert.
Vásárlóként tehát minden nap szavazunk. Ha nem mindig a kényelmünk a legfontosabb szempont, akkor hozhatunk tudatos fogyasztói döntéseket. Ilyenkor fő szempontjaink lehetnek a környezetbarát jelleg, a helyi termékek fogyasztása, a kevés csomagolási hulladék, vagy az egészséges, megbízható beltartalom.

témakör: táplálkozás, élelmiszer