Az alábbi felsorolás annak vázlatos áttekintése, mely tényezők veszélyeztetik leginkább életmódunk hosszú távú fenntarthatóságát. A kifejezések megtalálhatók önálló szócikként is tudástárunkban.
– éghajlatváltozás: lassan emelkedő átlaghőmérséklet, növekvő időjárási szélsőségek, az éghajlat egyes bonyolult és egymással összefüggő rendszereinek összeomlása, kiszámíthatatlan jövőbeli változások;
– talaj csúcs: termő talajaink eltűnnek, leromlanak. A talaj használata messze meghaladja annak megújuló képességét, egyaránt romlik összetétele és szerkezete;
– a fosszilis energia korszakának vége: szén alapú energiakészleteink a következő évtizedekben kimerülnek, a kitermelés egyre költségesebb és energiaigényesebb, ami kiszámíthatatlan árváltozásokat hozhat. A megújuló energiaforrásokra való átállás a következő évtizedekben nem reális, mivel ahhoz lényegesen gyorsabb ütemben kellene üzembe állítani ilyen termelő egységeket. Mindemellett étvágyunk az energiára egyre növekszik;
– a biológiai sokféleség csökkenése: az emberi tevékenységek, különösen a nagyüzemi mezőgazdaság, a beépített területek és a vonalas létesítmények (utak, vasutak) tömegesen szüntetik meg a természetes élőhelyeket, ami a fajok egyedszámának csökkenését, majd a fajok fokozatos kihalását eredményezi;
– az ökológiai lábnyom deficit: erőforrásainkat túlhasználjuk. Ezt jól ábrázolja az ökológiai lábnyom mutató, amely szerint életmódunk fenntartása világátlagban több területet igényel, mint amennyi a rendelkezésünkre áll;
– 80-20 társadalma: a társadalmon belüli jövedelemkülönbségek egyre nőnek. Valójában a 95-5 társadalmáról beszélhetünk, azaz a társadalom 5%-a fogyasztja el a megtermelt javak 95%-át. Ez növekvő társadalmi feszültségekhez vezet és a társadalom többsége számára nehezen élhető életet biztosít;
– vegyszerek, szennyezések: A technikai civilizáció számos mérgező anyagot szabadított a világra kísérletező kedvében, bizonyos előnyök és hasznos tulajdonságok által hajtva. Ezen anyagok egy része hosszú távon megmarad a természetben és hajlamos az élő szervezetben felhalmozódni. A gazdasági érdek sajnos még ma is gyakran felülírja az elővigyázatosságot;
– nagyüzemi mezőgazdaság: Ez az emberi tevékenység azért kapott önállóan is helyet a globális problémák között, mert bolygónk szárazföldjeinek jelentős részét érinti és önmagában is számos problémáért felel. Ilyenek a fosszilis erőforrások használata (üzemanyag), a termőtalaj pusztulása, a fokozott vegyszerhasználat, az ésszerűtlen vízgazdálkodás, a biológiai sokféleség csökkenése, a genetikailag módosított szervezetek alkalmazása, az egyenlőtlen jövedelemviszonyok és a vidéki megélhetés ellehetetlenítése.